„A vállalatok továbbra is a saját szervezeteik dekarbonizációja, az ellátási láncaik teljesítményének és rugalmasságának javítása, valamint mások ebbe az irányba való befolyásolása révén igyekeznek előrelendíteni a klímaváltozás megfékezését célzó tervek megvalósítását. Például több mint 3000 vállalat és pénzügyi intézmény vesz részt a »Tudományos alapú célok« elnevezésű kezdeményezésben (Science Based Targets initiative, SBTi) annak érdekében, hogy tudományos alapú célok kitűzésével csökkentsék kibocsátásukat” – hangsúlyozza Sávoly-Hatta Anita, a PwC Magyarország ESG-ért felelős cégtársa.

Miközben a döntéshozókra a biztonságos és megfizethető energiaellátás biztosításának terhe nehezedik, a nettó nulla kibocsátású beruházások üzleti indokoltságát alátámasztó, forradalmian új megoldások is kínálkoznak. Az energiaárak növekedése és az ellátást fenyegető veszélyek rövid távon a fosszilis energiahordozók megrohamozását eredményezték, ugyanakkor hosszú távon a megújulóenergia-kapacitások kihasználásába történő beruházások indokoltságát támasztják alá.

Ehhez hasonlóan erősödött az energiahatékonyság pénzügyi indokoltsága, különösen a nagy energiafelhasználású és nehezen visszafogható ágazatokban. A vállalatok meg fogják vizsgálni az alacsonyabb energiafelhasználás lehetőségeit és hatékonyabb energiafelhasználással fognak működni, ami fordulatot jelezhet az energiaszemléletben.

„A Net Zero Economy Index üzenete egyértelmű: jelentősen fokoznunk kell a dekarbonizáció mértékét és bővítenünk kell annak körét, ha bármilyen esélyt szeretnénk arra adni, hogy a globális felmelegedés ne haladja meg a 1,5°C-ot. Azt látjuk, hogy nagy a hajlandóság a változásra, de mindennek a bizonytalan geopolitikai és gazdasági háttér határokat szab. Az utóbbi időszakban a magasra szökő energiaárak és a gazdasági növekedés pandémiát követő serkentésének szüksége gátolta az előrelépést” – mondja Bozsik Balázs, a PwC Magyarország ESG üzleti szolgáltatások vezetője.