Kép: SXC

A természetvédők a nemzeti park igazgatóságok jogosultságait csorbítani szándékozó jogszabálytervezet visszavonását kérik a kormánytól.  A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, a Magyar Természetvédők Szövetsége és a WWF Magyarország ellenzi azt a törvényjavaslatot, amelynek az általános vitája ma kezdődik meg a Parlamentben. A tervezet főszabályként a Nemzeti Földalapkezelő Szervezethez (NFA) tenné át az állami földek vagyonkezelését. Ez a rendelkezés a nemzeti park igazgatóságokat sújtja leginkább. Az igazgatóságok jelenleg mintegy 300 000 hektár védett állami tulajdonú földterülettel rendelkeznek, amely vagyon kisajátítás és elővásárlás révén folyamatosan gyarapszik.  Az új jogszabály értelmében összevont földterületnek azonban utóbb csak azt a részét kapnák meg a nemzeti park igazgatóságok, amelyet meg nem határozott szakmai szempontok alapján a természetvédelem témakörében felkészületlen NFA indokoltnak tart. (A jogszabálytervezet benyújtásáról itt olvashat!)

„Elhibázottnak, károsnak és indokolatlannak tartjuk az előterjesztést. Meggyőződésünk, - ahogyan ezt több, napvilágot látott gyakorlati példa is igazolja – hogy az NFA nem képes olyan hatékonyan ellátni a természetvédelmi jellegű feladatokat, mint a kifejezetten erre a célra létrehozott nemzeti park igazgatóságok, amelyek működésével kapcsolatban nem merültek fel problémák. A védett területek állami tulajdonba kerülésének eredeti célja a természetvédelem, tehát egy olyan szervezetnek kell kezelnie a területeket, amelynek elsődleges feladata a természetvédelem” – mondta Sipos Katalin, a WWF Magyarország igazgatója. (A három legnagyobb hazai természetvédelmi szervezet már november 20-án levelet intézett a kormányhoz, azon kormányzati döntési folyamat kapcsán, amely során 50 ezer hektár védett terület vagyonkezelése a nemzeti park igazgatóságoktól a Nemzeti Földalapkezelő Szervezethez (NFA) kerülhet.)

„Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a jövő nemzedékek szószólója tavaly decemberi állásfoglalása szerint minden olyan esetleges átszervezés, amely során a vagyonkezelés a nemzeti park igazgatóságoktól egy nem természetvédelmi alapfeladatra rendelt szervhez kerül át, sértheti az egészséges környezethez való alapjogot és alkotmányos visszásság aggályát veti fel” – mondta el Halmos Gergő, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület igazgatója. „Mivel a jogszabálytervezet az elért környezetvédelmi szinttől való visszalépés alkotmányos tilalmával ellentétes, az esetleges elfogadása esetén buzdítani fogjuk az arra illetékes szerveket, hogy forduljanak az alkotmánybírósághoz” – jelezte aggályaikat az igazgató.

„A természetvédelmi szempontok mellett társadalmilag is aggályosnak tartjuk az előterjesztést. A tervezet nem rendezi megnyugtatóan a nemzeti park igazgatóságok feladatáthelyezés miatti bevételcsökkenését. A gazdák jogbiztonságát veszélyezteti, hogy a tervezet bizonyos keretek között felbonthatóvá tenné a jelenlegi haszonbérleti szerződéseket. Azt sem tartjuk elfogadhatónak, hogy a kormány a törvényjavaslat előkészítésébe nem vonta be a társadalmi szereplőket, mint például a témával foglalkozó civil szervezeteket, vagy az Országos Környezetvédelmi Tanácsot” – tette hozzá Farkas István Tamás, a Magyar Természetvédők Szövetsége ügyvezető elnöke.

A természetvédő szakmai civil szervezetek szorgalmazzák, hogy az Országgyűlés ne fogadja el a jogszabálytervezetet.