Békeidőben alkotta meg az ország energetikai programját a parlament? Éppen egy éve annak, hogy bár már túl voltunk az első csapelzárás okozta megrázkódtatáson, s még folyt - befejezés előtt állt - a földgáztározók nagyarányú bővítése, nem szenvedtünk hiányt sem fosszilis energiából, sem villamos áramból. Ezért érdemes megvizsgálni, hogy a múlt évi országgyűlési határozatot az energiapolitikáról vajon felülírta-e a 2009-es újabb orosz-ukrán gázvita. S ha igen, akkor az ellátás biztonságosabbá tételét is jelentő megújuló energiaforrások hasznosítására vonatkozó kormányzati elképzelések valóra váltását fel kell-e, fel lehet-e gyorsítani?
- Az új energiapolitikai határozataiban taglalta az országgyűlés, hogy milyen energiahatékonysági cselekvési tervet tart szükségesnek, és azt is, hogy milyen stratégia alapján folytatódjék a megújuló energiahordozók alkalmazásának programja - részletezte a Piac & Profitnak a napjainkra is érvényes koncepciókat dr. Szerdahelyi György, az energetikai tárca főosztályvezetője. - Az alternatív energiahordozók növekvő arányú használatáról döntve azt is kimondta a kormány, hogy az Európai Unió elvárásainál ambiciózusabb program megvalósítására van szükség Magyarországon.
Biomasszától a szélig
A szakember a mértékekről is számot adott: 2020-ra 15 százalék legyen az összes energián belül a megújuló energiahordozók részaránya, sőt az úgynevezett zöldáram az összes villamosáram-felhasználáson belül haladja meg a 20 százalékot. A szakmai kormányzat azt is papírra vetette, hogy mely "ágazatoktól" lehet elvárni a növekedést. Első helyen a biomassza áll, a tárca adatai szerint ugyanis legalább egymillió hektárnyi az a szabad terület, ahol energiaerdőt, -nádat, -füvet lehet termeszteni. A minisztériumi matematika szerint a 2007. évi 56 petajoule-ról 2020-ra 186 petajoule-ra lehet növelni az előállított fűtőértéket. A bioüzemanyag-részarány is 10 százalékra növekedhet az országban.
- A szélerőmű-kapacitást is szeretnénk bővíteni, 2020-ig 900 megawatt fölé is mehet az így előállított energia, de ehhez a mai szabályozási feltételeken és a 330 megawattos korlátozáson változtatni kell - mondja a főosztályvezető. - Alapvetően arra lenne szükség, hogy azok a kapacitások, amelyek akkor is termelik az áramot, amikor nincs rá szükség, lekapcsolhatók legyenek. Ha erre nincs mód, akkor csak úgynevezett szabályozó kapacitással lehet beavatkozni a folyamatokba. Vagyis roppant drága nagyberuházással, például a hajdanán már "kitalált", de mellőzött prédikálószéki tározós csúcserőmű megépítésével. Hasonlóan drága "vonzata" szerencsére nincs annak a megújuló energiahordozó-hasznosításnak, melynek Magyarországon eleve jók az előfeltételei.
Folytatás a Piac és Profit magazin februári-márciusi számában.
