A januári gázválság újra rávilágított Magyarország energia-ellátottságában fennálló kitettségre, de azt is megmutatta, hogy a régióban jobban állunk, mint a környező országok, mondta el Garamhegyi Ábel, a IV. Magyar Biogáz Konferencián, tegnap, Budapesten. A Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium államtitkára ennek kapcsán kifejtette, hogy földgáz-ellátás tekintetében a betáplálási útvonalakat kell fejleszteni, valamint regionális kapcsolódási pontok kiépítésére kell törekedni a szomszédos országokkal. Ezek középtávon hozhatnak eredményt.
Rövidtávú megoldás lehet, ha a gázár-támogatás megvonásával felszabaduló pénzeket az alternatív energia-ellátás fejlesztésére fordítják. A kormányzat nem tervezi ezen források kivonását a rendszerből, azt többek között a biogáz termelés felfuttatására fordítják - jelentette ki Garamhegyi. A kongresszuson kiderült, hogy a biogáz itthon 0,07 százalékos részaránnyal bír a megújuló energiahordozók köréből. Ezt 2020-ra 6,7 százalékra kell feltornázni, hogy teljesüljön az Európai Uniónak a klímaváltozás megfékezésére tett vállalásunk. Ehhez az ösztönző rész biztosítva lesz, szögezte le Garamhegyi Ábel, de ezen túl még szükség lesz a felhasználói oldal beruházásaira is. (Dióssy László, a KvVM szakállamtitkára a Piac és Profit onlinenak adott interjújában elismerte, hogy a megújuló energia szektorban még „túlságosan bürokratikus, nehézkes és felesleges adminisztrációval terhelt" a beruházásokhoz kapcsolódó hatósági engedélyeztetés.)
A konferencia résztvevői arra hívták fel a figyelmet, hogy a források megléte mellett a jogszabályi háttér módosítására is szükség lesz, ha előre akarunk lépni. Hiszen például a „gáztörvény" elméletben már lehetővé teszi biogáz betáplálását a földgáz-hálózatba, viszont, hogy ehhez milyen feltételek kellenek, az már nincs konkretizálva. Ennek kapcsán Bibók Zsuzsanna, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium főosztályvezető helyettese elmondta, hogy a kormányzati ígéretek szerint legkésőbb 2009. harmadik negyedévében elkészül a szabályozás. (Tudta? A Kárpát-medence a világ harmadik legnagyobb geotermikus vagyonával rendelkezik.)
