A nyilvános töltőberendezések összesített darabszáma 2022. szeptember 30-án 3 579 volt, mely Csehország mögött (3 915) a második legmagasabb érték a visegrádi országok tekintetében. Jelentős az elmaradás pl. Ausztriához képest (21 566 db), valamint beszédes adat, hogy a hazai szakpolitika által 2025-re kitűzött 8 100 darabos célérték fele sem állt rendelkezésre.
Tóth-Báló Tamás, a KPMG elektromobilitásért felelős menedzsere rávilágít arra, hogy kormányzati, szabályozói beavatkozás nélkül is feltételezhető a töltőinfrastruktúra jelentős növekedése, ugyanakkor a hamarosan jogerőre emelkedő EU-s rendelet, az AFIR (Alternative Fuel Infrastructure Regulation), valamint a Fit for 55 csomag további intézkedései az organikus bővülést jelentősen felgyorsítják. (Például, 2035-tól 100%-kal kell csökkenteni a CO2 kibocsátás szintjét az új járművekben, tehát az újonnan eladott járműveknek CO2-kibocsátásmentes meghajtásúnak kell lenniük.) Az AFIR ráadásul nem csak a személygépjárműveket kiszolgáló infrastruktúrára ír elő kötelezően teljesítendő célokat, hanem pl. nehézgépjárműveket dedikáltan kiszolgáló infrastruktúra létrehozását is célozza.
A robbanásszerűen emelkedő közlekedési célú villamosenergia-igény kielégítése ugyanakkor jelentős kihívás elé állítja a hálózatüzemeltetőket, elosztókat. Nem nehéz belátni, hogy három darab 800 kW-os teljesítményű berendezés energiaigényének kielégítése pl. egy kamionparkolóban jelentős műszaki kihívás – teszi hozzá Tóth-Báló Tamás.
Összességében tehát Magyarországon is ígéretes az elektromos töltők piacának alakulása, ugyanakkor az igazán látványos fejlődés csak ezután kezdődik.
