Klímaváltozás vagy járványok? A DUE Médiacsoport online felmérése azt vizsgálta, hogyan vélekednek erről a magyarok, mennyire tartanak tőlük. A kutatást online, 1186 fős, nem reprezentatív mintán végezték. Egyelőre a klímaválság (40 százalék) tűnik ijesztőbbnek, de elég sokan (37 százalék) leginkább mindkettőtől tartanak. A klímaválságtól jobban félnek a 14-25 év közöttiek (58 százalék), a 60 felettiek 49 százalék-a viszont mindkettőtől egyformán.
A válaszolók 44 százalék-a úgy véli, hogy a globális felmelegedésnek köze van a Covid19-hez hasonló járványok kialakulásához. Az elemzésből kiderült, hogy a válaszadók többsége tisztában van azzal, mit tehetne a zöldebb életmódért, de kevesen hajlandóak valóban változtatni.
Arra a kérdésre, hogy mi az a változás, ami a bolygónk szempontjából hasznos lenne, a sorrend a következőképpen alakult: 1. több gyalogos, kerékpáros közlekedés (85 százalék), 2. kevesebb ruhavásárlás (71 százalék), 3. kevesebb utazás (66 százalék), 4. otthoni munkavégzés (36 százalék), 5. fokozott higiénia (26 százalék).
Ugyan a 14-25 évesek 74 százaléka állítja, hogy a kevesebb utazás jót tenne, mégis csak 13 százalék mondana le a repülésről. A távolról szállított egzotikus gyümölcsök fogyasztásához is ők ragaszkodnak leginkább, csak minden tizedik lenne hajlandó felhagyni vele.
A teljes demográfiai skálát vizsgálva érdekes, hogy minden 10. válaszoló kész felhagyni a húsevéssel, sőt a budapestiek 15 százalék-ban hagynák el a húst. Amit a legkevesebben lennének hajlandóak nélkülözni, az az autóhasználat, 100-ból csak négyen mondanának le róla.
A kutatás arra is kitért, hogy milyen változásokat hozott a pandémia az életünkbe.
Minden 10. válaszoló úgy ítélte meg, hogy a járványidőszak alatt kevésbé élt zölden. A 14-25 évesek között 100-ból 15-en vélekedtek így. Ehhez képest a 60 felettieknek csak 5 százalék-a értékelte így az életmódját. A kérdőív kitöltőinek többsége (47 százalék) ugyanúgy, vagy még zöldebben (43 százalék) élt.
A felmérés egyik legérdekesebb kérdése, hogy a klímaválság befolyásolja-e a gyermekvállalási szándékot. Elmondható, hogy a megkérdezettek 18 százaléka nem szeretne utódot „ilyen világra”. A megkérdezettek 42 százalék-a elgondolkodott már ezen, de egyelőre nem tenne le a családalapításról. A válaszolók 39 százalék-ának viszont nem jut eszébe a klímaválság, ha a gyermekvállalásra gondol. Abban egyetértés mutatkozik, hogy a gyermekeink életére hatással lesz a klímaválság – 88 százalék vélekedik így.
És hogy mennyire vagyunk optimisták a jövőt illetően? Nem nagyon. Csak a megkérdezettek 11 százalék-a válaszolta azt, hogy szerinte képesek leszünk megakadályozni, hogy az évszázad végére 1,5 Celsius foknál nagyobb mértékű legyen a globális felmelegedés, 62 százalék egyértelműen úgy gondolja, hogy erre nincs esély.
– Éppen ezért is fontos, hogy minél tájékozottabbak legyünk, gondolkodásunkat hiteles adatokra és információkra építsük. Így jobban megértjük az összefüggéseket, hogy mi az egyéni felelősségünk. Ez segít, hogy lépésről lépésre átvegyünk olyan szokásokat, amelyekkel mi magunk is jobban óvjuk a környezetünket – mondja dr. Szayly József, a Nagy Diák Klímatesztet szervező DUE Médiacsoport vezetője.
