Az államtitkár elmondta, hogy első körben a 60 lakásnál nagyobb társasházak energiakorszerűsítésére írnak ki pályázatot. Hozzátette: ezek nemcsak panelházak, hanem régebben épült, más technológiával készült társasházak számára is elérhetőek lesznek. Jövő tavasszal tervezik a családi házaknak szóló pályázatok kiírását, az elérhető támogatások között lesznek visszatérítendőek és nem visszatérítendőek is.
Már augusztusban megjelenik a távfűtési rendszerek fejlesztését egyebek közt geotermikus energia felhasználásával is lehetővé tevő pályázat. A pénzre szükség is van, mivel a magyarok átlagosan még mindig összkiadásuk több mint negyedét fordítják lakásfenntartásra és az energiaszámlák kiegyenlítésére. Vásárlóerő-paritáson – azaz pénztárcánkhoz mérve – a gáz és áram együttes költségeit tekintve az EU 28 tagállamának utolsó harmadában helyezkedünk el. Nem véletlenül, a magyar lakások több mint kétharmada energetikai felújításra szorul. Az ezredforduló óta alig javult a magyar háztartások egy négyzetméterre jutó fűtésienergia-felhasználása.
(Ráadásul a felújítással az is lehetővé válik, hogy nyáron a lakásból ne legyen szauna.)
Az elmúlt évtizedben a magyar háztartások energiahatékonysági javulását tekintve pedig a „futottak még” kategóriába esünk, az EU átlag a magyarnál 2,5-szer magasabb.
Az igazi rezsicsökkentés az energiahatékonyság ösztönzésében rejlik. Kevesen tudják azt, hogy az energiahatékonyság növelése számos előnnyel jár az energiaszámlák csökkentésén túl is. A Magyar Energiahatékonysági Intézet kidolgozott egy programot, mely 2014–2020 között 420 milliárd forint állami (uniós) forrás bevonásával lehetővé tenné, hogy évi 40 ezer lakás váljon energiahatékonnyá.
