Az amerikai kormány a fennhatósága alá tartozó szövetségi területeken és az őslakosok földjein szabályozhatja a metánkibocsátást. Ez az Obama-kabinet utolsó klímavédelmi jogszabálya, miután a közlekedési szektor és a nehézipar emisszióját már szabályozták a Környezetvédelmi Hatóságon (EPA) keresztül. A Belügyminisztérium Földkezelési Hivatala (BLM) 30 éves szabályokat korszerűsített ezzel, melyek a földgáz-szivárgásokra, -gyulladásokra és -szellőztetésekre is vonatkoznak. A rendelet 11,48 milliárd köbméter földgáz pazarló, gondatlan kibocsátásának veheti elejét évente. Környezetvédő csoportok örömüknek adtak hangot az új szabályozás hallatán, míg az USA egyes nyugati állami feleslegesnek tartják azt. A BLM nevű ipari egyesülés be is perelte a Belügyminisztérium Földkezelési Hivatalát.
Az új szabályok csökkentenék a metánégetést: ez az olajkutak 16 százalékát érintené. Ezek a helyek felelősek a fáklyázás 87 százalékáért. A metán égetése állandó jelleggel folyik az olajfinomítóknál és a kőolaj-kitermelő helyeken. A metán körülbelül huszonötször erősebb üvegházgáz, mint a szén-dioxid. A The New York Times nemrég egyenesen nyolcvanszoros hatást említett, hozzátéve, hogy ez a kibocsátás utáni első 20 évre érvényes.
A fosszilis ipar résztvevői úgy csökkenthetik emissziójukat, ha földgáz-tárolási beruházásokba fektetnek (a földfelszín alá juttatják a károsanyag-kibocsátást). Az üzemeltetőknek infravörös kamerákat is kell használniuk, hogy detektálják a metánszivárgásokat. Ezek ugyanis szabad szemmel nem láthatók. A Belügyminisztérium adatai szerint 2009 és 2015 között az USA-ban 129,36 köbméter földgáz szivárgott ki a levegőbe a kormányzathoz és a bennszülöttekhez tartozó területeken. Ez 23 millió dollárnyi kárt okozott az államkincstárnak, hiszen a fosszilis természeti kincsek kitermelése után jogdíj jár az államnak. A jogszabály új hatáskört ad a BLM-nek, mely ezentúl növelheti a kitermelésért járó jogdíjat.