A bangkoki klímapolitikai tárgyalások az év második felében sorra kerülő durbani (Dél Afrika) találkozót készítik elő. A magyar elnökség feladata, hogy 2011 első félévében összehangolja és képviselje az unió tagállamainak álláspontját, hogy a dél-afrikai tanácskozásokon az EU egységes üzentet tudjon küldeni tárgyalópartnereinek, magyarázta a nemzetközi klímapolitikában illetékes hazai tárca, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium.
Az EU elsődleges célja, hogy egy jogilag kötelező érvényű, átfogó, új, globális dokumentumot fogadjanak el a klímaváltozással kapcsolatos kötelezettségvállalásokról a 2012 utáni időszakra, amikor lejár a kiotói egyezmény. Ha ez nem sikerül, az Európai Unió nyitott a mostani Kiotói Jegyzőkönyv keretein belüli új kötelezettségvállalások elfogadása iránt is, ha az tartalmazza a Kiotói Jegyzőkönyv meghatározó elemeit, ambiciózus és hatékony nemzetközi fellépést tükröz, és választ ad a környezeti integritás sürgető kérdéseire. Az EU további feltételként szabta meg a meglévő piaci mechanizmusok reformját, valamint új ágazati vagy egyéb megerősített piaci mechanizmusok létrehozását is.
Hol tartunk a kibocsátás-csökkentésben?
Az Európai Unió jó úton halad kiotói vállalásainak teljesítésében és várhatóan a 2020-ra (1990-hez képest) előirányzott 20 százalékos kibocsátás-csökkentési célt is tartani fogja, jelentette ki a minisztérium, vélhtően átlagértékre célozva, hiszen köztudott, hogy egyes iparilag fejlett országok, mint Anglia és Spanyolország bizony jelentősen le vannak maradva ez irányú vállalásaikban, és kérdéses, hogy 10 éven belül képesek-e behozni késlekedésüket az emissziócsökkentésben.
A tagállamok állam- és kormányfői február 4-i csúcsértekezletükön megerősítették az alacsony széndioxid-kibocsátást célzó, 2050-ig szóló stratégia fontosságát, amelyet az Európai Bizottság március 8-án terjesztett a tagállamok elé 2050 útiterv címmel. A dokumentum elemzése szerint - amelyről a klímaügyekkel foglalkozó miniszterek gödöllői informális ülésén is tárgyaltak - az EU az 1990-es szinthez képest 2050-re 80-95%-kal csökkentené az üvegházhatású-gázok kibocsátását.
A bangkoki tárgyalások első két napján munkaüléseket tartottak, amelyeken a résztvevők a fejlett és fejlődő országok kibocsátás-csökkentési vállalásaival és technológiai kérdésekkel foglalkoztak.
Az unió tagállamainak képviselőivel találkozott Christiana Figueres, az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezmény főtitkára, aki bemutatta a keretegyezmény készülő kétéves költségvetését is.
