Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményének 23. éves tanácskozására (COP23) a történelmi jelentőségű Párizsi klímamegállapodás életbe lépése után egy évvel kerül sor. Az egyezményt már 169 ország ratifikálta, de még hiányzik a megállapodást gyakorlatba ültető szabálykönyv (Paris Agreement „rule book”), mely aprólékos részletességgel írja le a nemzeti éghajlatvédelmi intézkedések szabályait, pénzügyi hátterét és ellenőrző rendszerét. Ennek a tárgyalása folyik most Bonnban, a november 6–17. között tartott COP23 találkozón, melynek elnökségét a Fidzsi-szigetek tölti be. Ez az első alkalom, hogy egy kis szigetország irányíthatja a klímatárgyalási folyamatot.
Annak érdekében, hogy a klímaváltozás igazán katasztrofális hatásait el tudjuk kerülni, az eddigi vállalásoknál szigorúbb célokra van szükség. Jelenleg a 3-4 fokos melegedés felé tartunk, a Párizsi klímamegállapodásban célul kitűzött maximum 1,5 fok helyett. Pedig a klímaváltozás hatásait már a mindennapokban is érezhetjük. A mérések kezdete óta 2016 volt a legmelegebb év a bolygónkon. Nyaranta Magyarországon is egyre dőlnek meg a melegrekordok, gyakoriak a 40 fokos hőségek.
Bár Trump bejelentette az Amerikai Egyesült Államok kilépést a Párizsi klímaegyezményből, ez látszólag nem gyengített a klímaegyezményhez csatlakozott országok elköteleződésén. Az EU, Kína és sok más ország is deklarálta, hogy kitart a párizsi célok mellett. A Greenpeace azt várja a bonni klímatárgyalásoktól, hogy a tagállamok erősítsék meg és konkretizálják ezt a nemzetközi összefogáson alapuló közös fellépést a klímakatasztrófa elkerülése érdekében.
