Idén negyedik alkalommal szervezte meg Szigetmonostor Önkormányzata, az Ökológiai Művelődés Alapítvány, valamint az Outdoor Mission Kft. az általános iskolásoknak szóló egyik legnagyobb környezetvédelmi ismeretterjesztő rendezvényt, az ÖKO-Szigetet. A víz mellett minden évben egy másik fontos témát is feldolgoznak a rendezvényen: az idén a fogyasztási szokások kerültek a fókuszba.
Az ÖKO-Sziget megnyitó ünnepségének programját úgy állította össze a főszervező Outdoor Mission Kft., hogy a rendezvényre kilátogató felnőtteknek is szolgáljon új és hasznos információkkal. A szokásos megnyitó beszédek mellett a környezettudatos megoldási alternatívák jó gyakorlatait bemutató kerekasztal-beszélgetés, valamint egy Szigetmonostorról készült kisfilm (A béke szigete) levetítése is színesítette a megnyitó programját.
A megnyitón a főszervező Lőrinczi István, az Outdoor Mission Kft. ügyvezető igazgatója, az Ökológiai Művelődés Alapítvány kuratóriumi elnöke hangsúlyozta: a cél mindenkor az, hogy a gyerekek megértsék, a környezeti problémák nagyon összetettek, így a környezetvédelem ügye is csak holisztikusan közelíthető meg. A fogyasztási szokások jó példa erre, hiszen ez a témakör a vízfogyasztástól a közlekedés és a szállítás okozta környezetterhelésen át a csomagolási hulladék keletkezéséig és feldolgozásáig, az élelmiszer-pazarlásig sok mindent magába foglal. Az ÖKO-Szigeten a diákok e súlyos témákról játékos formában, interaktív módon szerezhetnek ismereteket. A programsorozat továbbfejlesztéséről szólva elmondta, arra törekszenek, hogy az iskolások ne csak a rendezvény két napja alatt foglalkozzanak a környezet védelmével, ezért azt tervezik, hogy egy rendhagyó a kreativitást előtérbe helyező tanulmányi versenyt kapcsolnak az ÖKO-Szigethez.
Molnár Zsolt, Szigetmonostor polgármestere hangsúlyozta: a település elkötelezettsége a fenntarthatóság, a környezetvédelem iránt nem esetleges. Szigetmonostor biztosítja a főváros vízkészletének 70 százalékát, s ahhoz, hogy a víz tiszta legyen a környezetet kell tisztán tartani. A környezet védelme ezen a tájékon is egyre nagyobb szerepet kap, de még nem ivódott be az emberek lelkébe, tudatába. Sokan korlátozásként élik meg a környezetvédelmi előírásokat.
A megnyitó keretében megtartott kerekasztal-beszélgetés résztvevői a környezettudatos jó gyakorlatokról, példaértékű megoldásokról beszélgettek. Szó esett arról, hogy mit tehet a környezet védelme érdekében az állami,/önkormányzati szektor, a helyi kisközösségek, a civil szféra és az üzleti világ.
Molnár Zsolt polgármester kiemelte: nagyon sokat jelent a személyes átélés, vagyis, hogy a környezetvédelem ügye ne valamilyen távoli, absztrakt lehetőségként jelenjen meg, hanem a mindennapokban átélhető formában.
Pozsonyi Gábor az értékalapú bankolás elvét Magyarországon egyedül valló és megvalósító MagNet Bank vezérigazgató-helyettese azt húzta alá, hogy ma már az ő szakterületén is létezik egy trend: némely pénzintézetek a társadalmi-környezeti folyamatok és hatások mentén szeretnék átalakítani a tevékenységüket. Jó példa erre a MagNet Bank, amelynek betétesei például beleszólhatnak abba, hogy a bank mibe fektesse a pénzüket.
Urbán Csilla, a HUMUSZ Szövetség elnöke a tudatformálás, az ismeretterjesztés fontosságát hangsúlyozta. A környezeti nevelést minél kisebb korban kell elkezdeni, de minden korosztály, így a felnőttek érzékenyítése is fontos és elengedhetetlen. A környezetvédelem kezd trenddé válni, az utóbbi években látszik már a belső motiváció.
Takács-Sánta András humánökológus, az ELTE docense, a Kisközösségi Program vezetője arról beszélt, mennyire fontos, hogy legyenek olyan helyi kisközösségek, amelyek szeretnének tenni a környezet védelméért, az ökológiai egyensúly fenntartásáért. A közösségek újraépítése egyébként is fontos lenne a túlságosan atomizált magyar társadalomban, hiszen nemcsak környezeti, ökológiai problémák megoldására, hanem szociális gondok kezelésére is alkalmasak.
A 3-4. osztályosok a helyi Puszta Monostori Birkás Farmra látogattak el, ahol állatokat simogathattak, és arról kaptak átfogó információt, hogy a tányérjukra került étel – pl. a sajt - miből és hogyan készül, mi lesz a sorsa az el nem fogyasztott ennivalónak, hogyan lesz az ismét része a körforgásnak.
Az 5-6. osztályosoknak egy tanösvényt készítettek, amely 6 kiemelt környezeti problémán keresztül szemléletesen mutatta be, hogyan hatunk környezetünkre a fogyasztói szokásainkkal.
Végül a legnagyobbak A jövő városa című, a szervező cég által kifejlesztett társasjáték révén azt tanulhatták meg, milyen eszközökkel csökkentheti egy háztartás a környezeti lábnyomát, s közben számos új ismerethez juthattak.
