Ehhez akkor mintegy 59 millió tonna gabonára lesz majd szükség. A bizottság azzal számol, hogy az uniós gabonatermés évente növekszik átlagban egy százalékkal, azaz a mostani termést 38 millió tonnával múlja majd felül, emellett újra termesztésbe vonnak két millió hektárnyi földet, és ezekről is várható mintegy 14 millió tonna gabona.
A hazai felhasználású gabona mintegy 18 százaléka megy el majd primer és másodlagos jellegű bioüzemanyag-gyártásra. Másodlagosnak tekinti az EU a szalmát, illetve a faanyag alapú cellulózt.
Az EU szerint elsősorban ez utóbbival kellene a bioüzemanyag-termelést felfuttatni, mivel a primer felhasználású gabona energiaigényes, egyebek között a termesztésnél alkalmazott műtrágyák miatt, melyek gyártásához annyi energiát kell felhasználni, hogy az így keletkezett CO2-kibocsátás már-már kiegyenlíti a bioüzemanyagok alkalmazásának széndioxid-kibocsátást csökkentő hatását. (Az uniós polgárok egyébként lelkesen támogatják és használnák is a bioüzemanyagokat.)
Emellett az EU energetikai helyzetét is kedvezőtlenül befolyásolná, ha a bioüzemanyaghoz a nagy energiaráfordítást igénylő termesztéssel nyert gabonát - elsősorban kukoricát és lágybúzát - primer módon, közvetlenül használnák fel a bioüzemanyagot gyártó vállalkozások.
