Katasztrófát jelenthet Trump a klímapolitikának

Ez a választás nem a klímaváltozásról szólt, hanem a bizonytalan tömegek lázadásáról az elit ellen. Ennek ellenére Donald Trump győzelme katasztrofális lesz a klíma, és így az emberi civilizáció számára – vélekedik közleményében az Energiaklub.

2016. november 10.

Piac&Profit

Kép:PP archív

Hétfőn kezdődött Marrakesben az idei ENSZ klímacsúcs. Ellentétben a tavalyi párizsi csúccsal, idén a szakmai részletek lesznek a fókuszban. A két hétig tartó marrakesi találkozó fő feladata az, hogy részletesen szabályozzák, hogyan fogják ellenőrizni, illetve később majd szigorítani a Párizsban tett vállalásokat. Minden ország vállalt valamit tavaly: az USA azt, hogy 2025-re legalább 26%-kal csökkenti kibocsátásait, Kína pedig 2030-ra legalább 40%-kal csökkenti az egységnyi GDP-re jutó kibocsátást. Az EU (és benne Magyarország) azt vállalta, hogy 2030-ra legalább 40%-kal csökkenti kibocsátásait.

Eddig úgy tűnt, az ifj. Bush nyolc éves ellenállása, és Obama kb. hat évig tartó időhúzása után végre az Egyesült Államok is kiveszi a részét az üvegházgáz-kibocsátások megfékezéséből, és jó eséllyel Hillary Clinton ezen az úton viszi előre az országot. A múlt héten életbe lépett Párizsi Jegyzőkönyv elfogadása jelentős részben az USA és Kína összefogásának volt köszönhető. Trump megválasztásával ez a tengely biztosan eltörik, és a nemzetközi klímavédelem ügye várhatóan újból megfeneklik. Ha az USA, a világ második legnagyobb kibocsátója nem tesz semmit az éghajlatért, nagyon nehéz elvárni a világ többi országától, hogy helyettük tolja ezt a szekeret - vélekedik közleményében az Energiaklub.

Fontos, de kevés

A 2015. december 12-én elfogadott, rekordgyorsasággal, két évvel a tervezett előtt életbe lépő párizsi egyezmény az első olyan éghajlatvédelmi megállapodás, amely a Föld szinte minden országa számára előír kötelezettségeket. A megállapodás célként fogalmazza meg a 2°C-os globális felmelegedési küszöbértéket, (és törekvésként az 1,5 Celsius fokot) és a század közepére az üvegházhatású gázkibocsátás teljes semlegesítését. Kevés a mozgástér: a globális átlaghőmérséklet emelkedése már túllépte az 1 °Celsius fokot, és a klímaegyezményben szereplő jelenlegi nemzeti vállalások a felét sem teszik ki a szükséges kibocsátás-csökkentésnek. Ha így haladunk, az évszázad végére 3,4 fokkal lehet melegebb a Föld klímája, ami katasztrófát jelentene számunkra.

Trump legvadabb tendenciáit várhatóan megfékezi majd a (szintén republikánus) képviselőház, illetve szenátus. Sajnos azonban az éghajlatvédelem kérdésében a legtöbb republikánus Trumppal ért egyet: szerintük nem is létezik ez a probléma, vagy nem akkora, és semmiképpen nem indokol különösebb kormányzati beavatkozást a gazdaságba. (A klímaváltozás egyébként az ausztrálok szerint is kamu.)

Bár most még Obama csapata adja az USA delegációt Marrakesben, lehet tudni, hogy bármiben is állapodnak meg, Trump fő célja januártól a párizsi megállapodásból való kifarolás, illetve annak elszabotálása lesz. Ezt az USA nemzetközi partnerei majd megpróbálják megakadályozni. Azaz előrehaladás helyett újabb négy év obstrukció várható az ENSZ-ben, illetve perek az Obama-féle klímaterv ellen. Ilyen értelemben a Párizsi Jegyzőkönyv az utolsó pillanatban született meg.

Mindez ezért tragikus, mert a mostani civilizáció megőrzéséhez szükséges éghajlatnak már nincs négy elpocsékolható éve. Párizsban abban állapodott meg a világ, hogy jóval 2 °C alatt tartják az éghajlatváltozás mértékét. Ez is durva lesz, de talán még kibírható. A szép szavak ellenére a konkrét nemzeti kibocsátási-csökkentési vállalások olyan gyengék, hogy inkább a katasztrofális 3,5 °C a valószínű. Ha az USA nem tartja be a saját vállalását, akkor ennél is rosszabb lesz a helyzet, és húsz év múlva a 2015-ös menekültválság kedves pikniknek fog tűnni.

A legrosszabbra kell felkészülnünk

A gazdasági és politikai szereplők hajlamosak alábecsülni a globális felmelegedés okozta veszélyeket, pedig komoly fenyegetést jelentenek – derül ki egy friss brit-kínai jelentésből, amelyet a BBC idéz. Eszerint a lehető legrosszabbra kell felkészülnünk, mert a jelenlegi tendenciák szerint a klímaváltozás még a fejlett országokat is destabilizálhatja.