Hamis mítosz Afrika újragyarmatosítása?

A Klímablog és a Piac&Profit hasábjain is írtunk arról, hogy gazdag országok és befektetési alapok hatalmas földterületeket vásárolnak fel Afrikában, hogy kielégítsék a nyugati világ növekvő élelmiszerigényeit, miközben Afrika éhezik. A legújabb vizsgálatok azonban némiképp megkérdőjelezik az agrárgyarmatosítás közkeletű hiedelmét.

A hétmilliárdos létszámú emberiségből közel egymilliárdan éheznek, többségük Afrikában. Számukat az elmúlt évtizedben nem sikerült csökkenteni.

India, Kína, a közel-keleti arab országok és a nyugati befektetési alapok eközben kerítésekkel leválasztott területeken termelnek élelmiszernövényeket Afrikában, kiszorítva a helyi gazdákat földjeikről. Érvelésük szerint a földbérlet, mint bevétel jól jön az afrikai nemzetgazdaságoknak, egyes szakértők viszont úgy látják, a legszegényebb kontinens újragyarmatosítása megy végbe.

A ”földfoglalás” kifejezéssel emlegetett jelenséget volt hivatva elemezni a ”Land Matrix” nevű kezdeményezés, mely feltérképezi, hol milyen és mekkora földterületeket vásároltak fel Afrikában élelmiszerexport kielégítésére.

A CNN jelentése szerint azonban a térkép több olyan ügyletről is beszámolt, amely nem történt meg (mint például a dél-koreai Daewo és ak kínai ZTE fuccsba ment ügylete Madagaszkáron), torzítva a ”földfoglalás” valós mennyiségét.

Fotó: sxc

Eközben a pozitív példák beharangozásával is túlzásba esnek egyes államok. A frissen kettévált Szudánból Észak-Szudán területén Omar Al-Bashir rezsimje mezőgazdasági befektetők (Kína, Katar és Kuvait) bevonzásával kívánta pótolni a kieső olajbevételeket. Az olajtermelés 75 %-a ugyanis Dél-Szudánhoz került. Az arab tőkével fellendítendő mezőgazdaság tervének azonban van egy rossz előpéldája: a 70-es években egy hasonló kezdeményezés felháborodást eredményezett, amikor az őshonos termelőket elűzték földjeikről. A projekt ezúttal csak részben valósult meg és egyelőre ráfizetésesnek bizonyult. A szudáni Befektetési Minisztérium egy titkos -a CNN számára megszellőztetett- jelentése szerint a beígért beruházásoknak csak 20 %-a jött létre.
Földfoglalást gátló tényezők
  • zavaros jogi környezet
  • politikai bizonytalanság
  • a helyi munkások betanításának magas költsége
  • szegényes infrastruktúra -kivitelezetlen helyi és regionális mezőgazdasági stratégiák
  • korrupció, kenőpénzek

Véleményvezér

Lázár János hatalmas öngólja, a betiltott vonatinfó helyére egyre újabb verziók születnek

Lázár János hatalmas öngólja, a betiltott vonatinfó helyére egyre újabb verziók születnek 

A betiltás a digitális világban immár mulatság tárgya.
Semmi nem fog Magyar Péteren

Semmi nem fog Magyar Péteren 

Ezúttal komoly kihívóra lelt Orbán Viktor.
Ha valaki féláron szeretne friss gyümölcsöt csak Bécsbe kell kiugrania

Ha valaki féláron szeretne friss gyümölcsöt csak Bécsbe kell kiugrania 

Hol van már Magyarország egykori olcsósága.
A fideszes oligarcháknak már annyi pénzük van, hogy lebegő luxusvillára is jut Tihanyban

A fideszes oligarcháknak már annyi pénzük van, hogy lebegő luxusvillára is jut Tihanyban 

A luxizás magyar császára nagyot villantott.
Gázra lépett a MÁV, pontosság és tisztaság helyett propaganda

Gázra lépett a MÁV, pontosság és tisztaság helyett propaganda 

A MÁV biztosítja a késést, a sző valódi és átvitt értelmében egyaránt.
Újabb furfangot eszelt ki a kormány a szabad sajtó betiltására Hadházy Ákos szerint

Újabb furfangot eszelt ki a kormány a szabad sajtó betiltására Hadházy Ákos szerint 

Csökken a normativitása a magyar társadalomnak.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo