Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár a hét elején bejelentette, hogy a mai napig 58 ország ratifikálta a párizsi egyezményt, s ez azt jelenti, hogy megvan az egyezmény hatálybalépéséhez szükséges 55 ratifikálás. Várhatóan az év végig teljesül a megállapodás érvénybe lépéséhez szükséges másik feltétel is, hogy a ratifikáló országok szén-dioxid-kibocsátásának együttesen el kell érnie a világ teljes szén-dioxid-kibocsátásának 55 százalékát.
„Pillanatnyilag még nem tartunk itt, a második feltételhez még 7 százalék hiányzik, tehát még néhány országnak majd letétbe kell helyeznie a ratifikációs dokumentumokat” – mondta a témával kapcsolatban Áder János köztársasági elnök. Magyarország az Európai Unióban elsőként ratifikálta a párizsi klímaegyezményt, azóta azonban csak Ausztria és Franciaország követte a példát, másik 25 ország még adós ezzel. Az államfő leszögezte: az a veszély fenyeget, hogy Európa – amely egyébként az élen járt a klímaváltozással kapcsolatos megállapodások kezdeményezésében – a ratifikálásokban sereghajtó lesz.
Ha az év végéig a második feltétel is teljesül, a tavaly Párizsban reméltnél két évvel korábban hatályba léphet a klímamegállapodás. „Azaz hamarabb kezdhetünk el a végrehajtási jogszabályokon dolgozni, hamarabb gyűjthetjük össze az úgynevezett zöld klímaalapot, ami százmilliárd dollár évente, s amit arra használhatunk majd fel, hogy megakadályozzuk a helyzet további romlását, és segítsük az alkalmazkodásban a különböző országokat” – mondta Áder János. Ez az első olyan klímavédelmi megállapodás, amely minden országot egy közös cél érdekében egyesít. A közös cél pedig az, hogy a globális átlaghőmérséklet-emelkedés ne érje el a +2 Celsius-fokot az ipari forradalom előtti idők átlagához képest. Ezen felül a felek megállapodtak, hogy megpróbálják az átlaghőmérséklet-emelkedést mindössze +1,5 fokon tartani.