A társadalomban a génmódosítással kapcsolatban ma is élő félelmek sok esetben már rég túlhaladott módszerekhez kötődnek, véli a Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete (EASAC). Időközben ugyanis teret nyert a CRISPR/Cas9 technológia, mely rendkívül precíz genomszerkesztést tesz lehetővé. A genomszerkesztés a sejt egy célzott DNS-szakaszának szándékos módosítása DNS nukleáz enzimek segítségével.
Néhány hete az USA-ban először hajtottak végre e technológiával génszerkesztést élő embrión. Civil szervezetek aggodalmukat fejezték ki, amiért a genomszerkesztés szerintük „nem természetes”, túlságosan hiányos a tudásunk, a módszer hatása kiszámíthatatlan és talán igazságtalan, valamint a szabályozás nem tud lépést tartani a technológiai fejlődéssel.
Fő a praktikum: termékcsoportonként más szabályok kellenek
A nagyszerű eredmények mellett a módszer biztonsági, etikai és egyéb kérdéseket is felvet, fogalmazott a jelentést ismertető sajtóközleményében a Magyar Tudományos Akadémia. „Véleményünk szerint a szakpolitikai megfontolásoknak elsősorban az ágazatspecifikus termékszabályozásra kell összpontosítaniuk, nem pedig a genomszerkesztés általános elméletére és gyakorlatára.”
Az EASAC csak megfogalmazta jelentése első verzióját, amikor az USA akadémiáit tömörítő US National Academies of Sciences, Engineering and Medicine már megjelentette az emberi sejtek genomszerkesztésének tudományos, etikai és irányítási kérdéseit tárgyaló jelentését. Ez tulajdonképpen az amerikai tudományos közösség és a szakpolitika jóváhagyása afelől, hogy szabad használni ezt a technológiát.
Fotó: freeimages.com
Az amerikai szakemberek fontosnak tartják, hogy az emberi csírasejtvonal módosításánál -– mi már belenyúlás az öröklés folyamatába, mert az így módosított tulajdonságok átörökíthetők az utódokra – szigorú legyen az ellenőrzési rendszer a klinikai kísérleteknél.
Az európai tudósok szerint a klinikai alkalmazást úgy lehetne az EU-tagállamokban bevezetni, ha a lehetőségek megvitatása nyilvános lenne, társadalmi párbeszéd eredményeként fogadnák el az alkalmazás módjait és korlátait, tilalmait egyaránt. Vagyis beleszólhatnának a dologba szakmai testületek, aktivisták, hangadó értelmiségiek, sőt akár a laikus polgárok is, akár érintett betegek, páciensek ők, akár nem.
Az EU egyelőre ott tart, hogy a közelmúltban életre hívta a tudományos tanácsadó mechanizmust (Scientific Advice Mechanism), mely független tudományos szakvéleményt nyújt az Európai Bizottság számára tudományos kérdésekben, így készítve elő az EB döntéshozatalát tudománypolitikai kérdésekben. E konzultációs folyamatban új témakört vettek fel „Új technológiák a mezőgazdasági biotechnológiában” címmel.
Alkalmazási irányok
Az EASAC úgy véli, hogy szakpolitikai ajánlásokat a várható alkalmazásokra vonatkozóan kell megfogalmazni, nem pedig magát a génmódosító eljárást kell szabályozni.
A jogi szabályozásnak tehát ágazati és termékspecifikusnak kell lennie. Ezek az alkalmazási irányok várhatók:
- A betegségek leküzdésére alkalmazott gén- és sejtszintű terápiák;
- Örökletes betegségek kiküszöbölése a szaporodás során;
- Kórokozók által terjesztett betegségek megfékezése;
- Jobb növénytermesztés és állattenyésztés, beleértve a tenyésztett állatok jóllétének növelését;
- Állati donorok módosítása xenotranszplantáció (sejtek, szövetek, szervek átültetése egy másik faj szervezetébe) céljából;
- Bioüzemanyagok, gyógyszerek és más, nagy értékű vegyületek előállítását célzó ipari mikrobiális biotechnológia.
Amennyiben a kutatás során korai fejlődési szakaszban lévő embriókon vagy csíravonalsejteken végeznének genomszerkesztést, akkor a módosított sejteket már nem szabad terhesség létrehozására felhasználni. Az EASAC elfogadja, hogy az Európai Közösség döntése, miszerint nem támogatja anyagilag az embriókutatást, a közeljövőben nem fog megváltozni. (Figyelemre méltó, hogy az elfogadja szót választották, nem a támogatja kifejezést.)
Növények
Az EASAC arra kéri az EU szabályozó hatóságait, erősítsék meg, hogy a genomszerkesztés termékei, amennyiben nem tartalmaznak más, nem rokon szervezetből származó DNS-t, nem tartoznak a génmódosított (GMO) termékekre vonatkozó jogszabályok hatálya alá.
A cél az legyen az EU-n belül, hogy a szabályozás egy adott mezőgazdasági vonalra vagy termékre vonatkozzon, ne pedig az azt előállító technológiára. Vagyis azok az új eljárások, amelyek a hagyományos nemesítési eljárások által előidézett változásokhoz nagyon hasonló vagy azoktól egyenesen megkülönböztethetetlen genetikai változásokat idéznek elő, kerüljenek ki a szabályozás alól – amennyiben nem mutathatóak ki új, a termékhez kapcsolódó kockázatok.
