Az első komoly változás, hogy 2015. január elsejétől a közpénzek bevonásával megvalósuló új építésekre, épületbővítésekre és meglevő épületek energiamegtakarítási célú felújítására is új, magasabb energetikai követelményeket kell majd alkalmazni. Közpénznek számít minden hazai és uniós forrás is, így ez hatással lesz az összes államilag támogatott lakossági és vállalati energiahatékonysági programra.
A változásokkal Európa élvonalába kerülünk.
Mit jelent ez a mindennapokban?
A szigorítás következményeként a falaknak, nyílászáróknak, födémnek a ma érvényes szabványoknál 40 százalékkal energiatakarékosabbnak kell lenniük. Az új követelményeknek megfelelően felújított épületek fűtési célú energiafogyasztása így 25-30 százalékkal kevesebb lesz. Ha felújításról beszélünk, a szigetelésből legalább 5 centiméterrel vastagabb kell, mint eddig, ablakokból pedig legalább háromrétegű üvegezéssel ellátottat kell beépíteni. A magyar emberek többsége hagyományos téglából épült, szigetelés nélküli, igen elavult energetikai jellemzőkkel rendelkező lakásokban él. Az új rendeletnek köszönhetően tehát minden beruházás az eddigieknél jóval komolyabb energiamegtakarítást eredményez majd, de ez magasabb beruházási költséggel lesz elérhető.
A másik jelentős módosítás a gázzal működő kazánokat érinti. A Magyarországon is közvetlenül hatályos EU-rendelet alapján 2015. szeptember 26. után nem hozhatók forgalomba olyan fűtőberendezések, amelyek nem érik el az előírt hatásfokot és hangteljesítményszintet.
Komoly változások előtt állunk
„Drasztikus változások előtt állunk, nagy szükség van a lakosság minél szélesebb körű tájékoztatására” – mondta Bart István, a Magyar Energiahatékonysági Intézet igazgatója. – A magyar emberek zöme számára minden pluszteher komoly kihívást jelent, még ha a változás neki is hasznos és előremutató. Így mostantól még fontosabb, hogy állami ösztönző programok segítsék a lakossági energiahatékonysági beruházásokat. Ezért örülünk annak, hogy a 2014–20-as időszakban évi mintegy 33-34 milliárd forint uniós forrás áll majd rendelkezésre lakossági energiahatékonysági beruházások támogatására, melyből jövőre sor kerülhet akár harmincezer lakás felújítására is. Ehhez azonban az kell, hogy a kormány gyorsítsa fel a finanszírozó-lebonyolító rendszer kiépítését, célzott támogatásokkal segítse a kondenzációs kazánokra történő átállást, és minél gyorsabban megkezdődhessen a támogatások és hitelek kiosztása” – hangsúlyozta a szakember.
