A 3. szekció résztvevői két vállalati gyakorlattal ismerkedhettek meg: az IKT-szektort képviselő Ericsson Magyarország fenntarthatóságot célzó működését Jakab Roland vezérigazgató-helyettes mutatta be, a közvélemény manapság oly sok elmarasztaló ítéletét besöprő banki működés lehetséges és már másfél éve létező új modelljét Salamon János, a MagNet Magyar Közösségi Bank vezérigazgatója prezentálta a közönségnek.
Fenntarthatóság és szélessáv
Jakab Roland elmondta: az Ericsson mint nemzetközi nagyvállalat nemzetközi programokat indított a fenntarthatóság érdekében. Az infokommunikációs telekommunikációs szektor fejlődési trendjeit ismertetve érdekes adatoktra hívta fel a figyelmet: 100 évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy egymillió pontot összekötő hálózatot kiépítsenek, ahhoz viszont mindössze 25 évre volt szükség, hogy 5 milliárd embert mobiltelefonnal összekössenek. Az elképesztő méretű forgalomnövekedés alapján 2020-ra szóló prognózis szerint 50 milliárd eszköz kapcsolódik majd be a hálózatokba, amelyek nemcsak mobil eszközöket foglalnak magukba, hanem minden olyan eszközt, amely számára hasznos a hálózathoz tartozás. Az Ericsson Magyarország vezérigazgató-helyettese a táblagépek rendkívül gyors előretörését hozta fel példaként, hozzátéve, hogy bármely más eszköz ugyanígy hálózatba kapcsolható.
Jakab Roland hangsúlyozta: a fenntarthatóság szempontjából kulcsfontosságú, hogy cége mint szolgáltató és infrastruktúra-szállító milyen eszközöket biztosít ügyfelei számára. Elmondta: az IKT-szektor CO2-kibocsátása globálisan 2 százalék - ebből a mobiltelefon 0,2, a vezetékes pedig 0,4 százalékkal részesedik -, a fennmaradó 98 százalék csökkentésében viszont óriási szerepe van az IKT-nak, a szélessáv beépítésének más iparágakba: független vizsgálatok szerint ennek révén 2020-ig a jelenlegi CO2-kibocsátás 15 százalékkal csökkenthető, ami hozzávetőleg 600 milliárd euró megtakarítást jelent. A vezérigazgató-helyettes kiemelte: nem arról van szó, hogy a hagyományos folyamatokra ráerőltetnék az új technológát, hanem arról, hogy annak alkalmazása alapvetően megváltoztatja az addigi technológiai folyamatokat, többek között azáltal, hogy kiküszöböli addig megszokott szolgáltatások igénybevételét, az eszközök használatát. Csatlakoztathatók egészségügyi, tömegközlekedési rendszerek, otthonok, a transzformatív hatás minden területen érzékelhető.
A cég a CO2-kibocsátás csökkentésétéért is jelentős erőfeszítéseket tesz mind saját működését mind termékei működtetését tekintve. Arra törekszik, hogy olyan eszközöket szállítson, olyan szolgáltatásokat kínáljon partnereinek, amelyek versenyképesek és hatékonyak: nagy a kapacitásuk, de kevés az energiafelhasználásuk. Ennek eléréséhez nyújt segítséget a teljes életciklusszemlélet, amely magában foglalja az anyagfelhasználás mérséklését, a részegységgyártás szem előtt tartását - ennek révén nagyobb arányú lehet az újrahasznosítás -, a hatékony energiafelhasználást a beruházás működtetése során. A cég 2008-ban önkéntesen saját CO2-kibocsátásnak 40 százalékos mérséklését határozta el, s mint arról a vezérigazgató-helyettes beszámolt, eddig vállalásukat időarányosan teljesítették. A hálózatépítések során pedig előnyben részesítik a környezetbarát technológiákat, és még a dizájnt is igyekeznek a befogadó környezethez igazítani.
Legyünk kíváncsiak!
Az első és eddig egyetlen közösségi bank vezetőjeként mutatkozott be Salamon János, aki szerint manapság sok szó esik a bankokról - az is leginkább a devizahitelezés kapcsán -, és kevés az ügyfelekről, pedig mindkét félnek felelőssége van a tekintetben, hogy mi történik a pénzzel. Éppen ezért a takarékszövetkezetként 1995-ben alapított vállalkozásból kinőtt MagNet Bank vezérigatgatója azt tanácsolja a banki ügyfeleknek: legyenek kíváncsiak! A 70 százalékban magyar tulajdonban maradt és 30 százalékban - a közösségi banki tevékenységben jártas - spanyol tulajdonost bevonó pénzintézet vezetője szerint ma az általános működési modell az, hogy a szűkös források is minél nagyobb profitot hozzanak. A közösségi banki filozófia szerint banknak és ügyfélnek nem kell szembenállnia egymással.
Salamon János szerint a megoldás az, hogy jó helyre kell kihelyezni a pénzt. Ennek eldöntéséhez különböző elveket és szempontokat kellett figyelembe venni és alkalmazni. Nem az volt a szempont, hogy a bank kit és mit nem finanszíroz, hanem az, hogy kit és mit igen. E mellé társul a fenntartható, átlátható működés és az, hogy az ügyfélnek döntési lehetősége van. Ugyanis akinek pénze van, az felelős is érte akkor is, ha bankban tartja a pénzét, mondta a vezérigazgató, aki azt is elmondta: a felelősség akár azzal is járhat, hogy a pénz hozadéka kevesebb lesz, mint hagyományos kihelyezés esetén. De az ügyfelek itt dönthetnek arról, hogy kinek, vagy hogy milyen célra adják oda a pénzüket.
A tulajdonosok - ők alkotják a bank menedzsmentjét - is korlátozzák magukat, például, hogy milyen mértékű profitra tartanak igényt, és az osztalék tekintetében is. Ez utóbbit ugyan 30 százalékban maximálták, de tavaly nem vettek fel osztalékot, és idén sem kerül kivétre sor, mert szükség van forrásokra a működés fejlesztéséhez. A bank a saját nyereségének 10 százalékát közhasznú célokra fordítja, és az ügyfeleket bevonja ebbe a döntésbe: ők határoznak arról, hogy az ő pénzük űáltal elért nyereséghányad egytizedét melyik alapítványnak adja a bank. Ez évente 20-30 millió forint körüli összeget jelent.
Az ügyfelek tehát érdekeltté váltak abban, hogy kiket finanszírozzon és kiket támogasson a bank, amelynek fő alapelvei: az átláthatóság, a társadalmi felelősségvállalás, a fenntarthatóság és a lokalitás, vagyis a helyi közösségek kiszolgálása. Amit képviselünk, az a jövő, vélekedett Salamon János.
A Magyar Fenntarthatósági Csúcs 2011 második napjának összefoglalóit, képeit ide kattintva érheti el.
