Évente 18 ezren halnak meg a szénerőművek miatt

Egy kutatás szerint Európában közvetve 18 ezer ember haláláért tehetők felelőssé a szénbányák és a szénerőművek. A szén égetése következtében a levegőbe kerülő szennyezés miatt fellépő egészségügyi költségek még a legóvatosabb becslés szerint is elérik a húszmilliárd eurót, a széntüzelésre visszavezethető megbetegedések miatt kieső munkanapok száma pedig meghaladja a négymilliót.

Tudjon meg mindent az EU vadonatúj Omnibus-csomagjáról, a szabályozás aktualitásairól, az MNB elvárásairól!
Hallgasson meg tapasztalt cégvezetőket az ESG-kihívások leküzdéséről!
Inspirálódjon, networkingeljen és szerezzen versenyelőnyt a fenntarthatóság terén!

Klasszis Talks & Wine Fenntarthatóság2025. február 26. Budapest

Részletek és jelentkezés >>

Minden évben 18 ezerre tehető azoknak a száma, akik a szénerőművekből kibocsátott légszennyezés következtében vesztették életüket – közölte a Health and Environment Alliance (HEAL). A szervezet által elvégzett, az unió 27 tagországára koncentráló kutatás szerint a szénerőművek által kibocsátott kén-dioxid-, nitrogén-monoxid- és szállópor-szennyezés következtében fellépő légúti betegségek miatt évente 2,1 millió európai polgár kénytelen betegszabadságot kivenni, ami 4,1 millió kieső munkanapot jelent az uniós nemzetgazdaságoknak.

Sokba kerül a szén égetése – Kép: SXC

A kutatás készítői szerint az így fellépő egészségügyi költségek az Európai Unió országaiban elérik az 50 milliárd eurót (1500 milliárd forintot), Magyarországon ez a költség még a legóvatosabb becslésük szerint is 100 millió euró (30 milliárd forint). A kutatás megállapításai alapján a légkörbe jutó szennyező anyagok káros hatásukat elsősorban a légúti megbetegedések és szív-, valamint érrendszeri panaszok formájában fejtik ki. A HEAL jelentése szerint az unióban évente 8500 új hörghurut (bronchitis)-megbetegedésért tehetőek felelőssé a szénerőművek.

A kutatás – amely a HEAL szerint az első ilyen jellegű kísérlet a szén villamosenergia-ipari felhasználása következményeinek a monitorozására, és az Eurostat adatain alapszik – az egyes tagállamokban található szénerőművek számát, légszennyezés-kibocsátási értékeiket, az eltüzelt szén mennyiségét, valamint a légszennyezések már ismert élettani hatásait vizsgálta.

„Hecckampány!” – heves ellenállás az iparágból

Alig egy hónappal korábban a Greenpeace hasonló eredményekre jutott közzétett tanulmányában, amelyet a németországi szénerőművek egészségügyi hatásairól készített. Az olykor radikális figyelemfelkeltő akcióiról híres/hírhedt szervezet eredményei szerint Németországban évente háromezer ember veszti életét a szénerőművek által kibocsátott légszennyezés következtében. A német szenes iparág érdek-képviseleti szövetsége, a VGB PowerTech hevesen tiltakozott a jelentésben közölt eredmények ellen. A szervezet közleménye szerint az légszennyezést elsősorban nem az uniós, hanem az unión kívüli országok erőművei okozzák, azért „az uniós erőművek csak néhány százalékban tehetők felelőssé”. A VGB PowerTech „hecckampányt” sejtett a Greenpeace kutatása mögött, amely az egész iparág, de „elsősorban a szén mint energiahordozó” lejáratására irányul.

Hol a legolcsóbb szennyezni a légkört? Itt megtudhatja!
Olcsón méri Magyarország a légszennyezést? Az energiafogyasztás megsarcolásában a középmezőny végébe tartozik hazánk, derül ki az OECD adataiból. Míg nálunk 47 dollárnyi pluszkiadást jelent a gazdasági szereplőknek az ÜHG-emisszió, Svájcban világrekordösszegbe: 141 dollárba.
A HEAL-jelentés szerzői szigorúbb uniós szabályozást szorgalmaznak. A szervezet sajtóközleménye szerint az új, 2016-ban érvénybe lépő, a légszennyezési határértékeket szigorító uniós irányelv „már most meghaladott, tavaly ugyanis olyan országok, mint a környezetvédelmi kérdésekben híresen engedékeny Egyesült Államok vagy a nagyvárosait szénporba fullasztó Kína is az európainál szigorúbb határértékeket szabott meg szénerőművei számára.

A 2016-ban életbe lépő uniós szabályozás például a nitrogén-monoxid-határértéket 200 milligramm/köbméterben határozza meg, az Egyesült Államokban ez az érték 100, míg Kínában 117 milligramm. A HEAL-jelentés készítői szerint ráadásul az uniós irányelv egy sor kiskaput és kivételt tartalmaz, amely lehetővé teszi a már működő létesítményeknek, hogy kibocsátási értékeiket 2020-ig magasabb szinten tartsák.

Az atomenergia ázsiója profitálhat a jelentésből

Hatvan éve csapott le Londonra a „Nagy Szmog”
Hatvan évvel ezelőtt, 1952. december ötödikén vastag korom és pára nyelte el Londont. A „Great Smog” öt teljes napig tartotta fogságában a várost, a sokmilliós metropolis iparosítás utáni történetének legsúlyosabb környezeti katasztrófáját okozva. A tömegközlekedés összeomlott, a mérgező ködben emberek ezrei vesztették életüket.
Bár valószínűleg a környezetvédők szándékával ellenkezik, a nukleáris iparnak jól jön a jelentés. A fukushimai baleset óta erősen megtépázott ázsiójú iparág ugyanis légszennyezés- és üvegházgáz-kibocsátási szempontból messze a legtisztább energiaforrás. Ezt erősíti meg egy új kutatás, amely szerint az atomenergia eddigi alkalmazása mintegy 1,84 millió, a légszennyezettséggel kapcsolatba hozható halálesetet, és 64 gigatonna üvegházhatású gáz (ÜHG) kibocsátását előzte meg ahhoz képest, amit a fosszilis üzemanyagok elégetése okozott volna.

A NASA Goddard intézete és a Columbia Egyetem Föld Intézete által készített jelentés szerint – a Fukushima-Daiichi baleset hatásait is figyelembe véve – az évszázad közepéig további 420 ezer – 7 millió haláleset, illetve 80–240 Gt CO2-ekvivalens-kibocsátás előzhető meg a nukleáris energia alkalmazásával, a kiváltott energiaforrástól függően. A jelentés szerint a földgáz nagy léptékű elterjedése nem csökkenti a klímaproblémát, és több halálesetet okozna, mint az atomenergia alkalmazásának bővítése. Az elmúlt évtizedben a főként a fosszilis anyagok égetésének köszönhető légszennyezettség évente több mint egymillió halálesetet okoz világszerte. Az atomenergia és más karbonmentes energiaforrások segíthetnek e fontos problémák következményeinek csökkentésében – közli a jelentés.

Véleményvezér

Rendszeres bevásárló buszjárat indul Romániába

Rendszeres bevásárló buszjárat indul Romániába 

Bevásárlóturizmusra spekulál egy román vállalkozó.
Újabb uniós pénzből épült fideszes luxusvillára lelt Hadházy Ákos, fedőneve borászat

Újabb uniós pénzből épült fideszes luxusvillára lelt Hadházy Ákos, fedőneve borászat 

Nincs következménye az uniós pénzek széthordásának.
Bealudt a nemzeti egészségbiztosító, 2017-es díjakkal próbálnak orvost találni

Bealudt a nemzeti egészségbiztosító, 2017-es díjakkal próbálnak orvost találni 

Nyolc éve nem veszik észre az egészségbiztosítónál az inflációt.
Bayer Zsolt is kapott a guruló dollárokból

Bayer Zsolt is kapott a guruló dollárokból 

Becsapott a villám a Fideszbe.
A lengyelek féláron mobilozhatnak hozzánk képest

A lengyelek féláron mobilozhatnak hozzánk képest 

Szomorú statisztika a mobilpiacon.
Egy fideszes polgármester bepöccent a kormányra

Egy fideszes polgármester bepöccent a kormányra 

Meglepetésre ébredt egyik reggel a polgármester.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo