Minden évben 18 ezerre tehető azoknak a száma, akik a szénerőművekből kibocsátott légszennyezés következtében vesztették életüket – közölte a Health and Environment Alliance (HEAL). A szervezet által elvégzett, az unió 27 tagországára koncentráló kutatás szerint a szénerőművek által kibocsátott kén-dioxid-, nitrogén-monoxid- és szállópor-szennyezés következtében fellépő légúti betegségek miatt évente 2,1 millió európai polgár kénytelen betegszabadságot kivenni, ami 4,1 millió kieső munkanapot jelent az uniós nemzetgazdaságoknak.
A kutatás készítői szerint az így fellépő egészségügyi költségek az Európai Unió országaiban elérik az 50 milliárd eurót (1500 milliárd forintot), Magyarországon ez a költség még a legóvatosabb becslésük szerint is 100 millió euró (30 milliárd forint). A kutatás megállapításai alapján a légkörbe jutó szennyező anyagok káros hatásukat elsősorban a légúti megbetegedések és szív-, valamint érrendszeri panaszok formájában fejtik ki. A HEAL jelentése szerint az unióban évente 8500 új hörghurut (bronchitis)-megbetegedésért tehetőek felelőssé a szénerőművek.
A kutatás – amely a HEAL szerint az első ilyen jellegű kísérlet a szén villamosenergia-ipari felhasználása következményeinek a monitorozására, és az Eurostat adatain alapszik – az egyes tagállamokban található szénerőművek számát, légszennyezés-kibocsátási értékeiket, az eltüzelt szén mennyiségét, valamint a légszennyezések már ismert élettani hatásait vizsgálta.
„Hecckampány!” – heves ellenállás az iparágból
Alig egy hónappal korábban a Greenpeace hasonló eredményekre jutott közzétett tanulmányában, amelyet a németországi szénerőművek egészségügyi hatásairól készített. Az olykor radikális figyelemfelkeltő akcióiról híres/hírhedt szervezet eredményei szerint Németországban évente háromezer ember veszti életét a szénerőművek által kibocsátott légszennyezés következtében. A német szenes iparág érdek-képviseleti szövetsége, a VGB PowerTech hevesen tiltakozott a jelentésben közölt eredmények ellen. A szervezet közleménye szerint az légszennyezést elsősorban nem az uniós, hanem az unión kívüli országok erőművei okozzák, azért „az uniós erőművek csak néhány százalékban tehetők felelőssé”. A VGB PowerTech „hecckampányt” sejtett a Greenpeace kutatása mögött, amely az egész iparág, de „elsősorban a szén mint energiahordozó” lejáratására irányul.
A 2016-ban életbe lépő uniós szabályozás például a nitrogén-monoxid-határértéket 200 milligramm/köbméterben határozza meg, az Egyesült Államokban ez az érték 100, míg Kínában 117 milligramm. A HEAL-jelentés készítői szerint ráadásul az uniós irányelv egy sor kiskaput és kivételt tartalmaz, amely lehetővé teszi a már működő létesítményeknek, hogy kibocsátási értékeiket 2020-ig magasabb szinten tartsák.
Az atomenergia ázsiója profitálhat a jelentésből
A NASA Goddard intézete és a Columbia Egyetem Föld Intézete által készített jelentés szerint – a Fukushima-Daiichi baleset hatásait is figyelembe véve – az évszázad közepéig további 420 ezer – 7 millió haláleset, illetve 80–240 Gt CO2-ekvivalens-kibocsátás előzhető meg a nukleáris energia alkalmazásával, a kiváltott energiaforrástól függően. A jelentés szerint a földgáz nagy léptékű elterjedése nem csökkenti a klímaproblémát, és több halálesetet okozna, mint az atomenergia alkalmazásának bővítése. Az elmúlt évtizedben a főként a fosszilis anyagok égetésének köszönhető légszennyezettség évente több mint egymillió halálesetet okoz világszerte. Az atomenergia és más karbonmentes energiaforrások segíthetnek e fontos problémák következményeinek csökkentésében – közli a jelentés.