Miközben március 25-én 20:30-kor a bolygó nevezetességei és otthonai világszerte elsötétülnek egy órára, a szimbolikus lekapcsoláson túl nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy globálisan és hazánkban is megdöbbentően sok embert érint az energiaszegénység, melynek egyenes következménye többek között a levegőminőség romlása - becslések szerint Magyarországon évente 13 ezer ember idő előtti elhalálozását okozza a döntő részt fűtésből eredő magas szállópor-koncentráció.

Még nehezebb helyzetben a kistelepülések

Az idei energiaválság különösen nehéz helyzetbe hozta a hazai kistelepüléseket. A WWF Magyarország - megismételve 2017-es kutatását - kérdőíves felmérés keretében tárta fel az 5000 főnél kisebb önkormányzatok energiahatékonysági jellemzőit, a légszennyezettség és az energiaszegénység állapotát. Habár a középületek energiahatékonysági állapotában jelentős javulás történt 2017-hez képest, a legnagyobb megtakarítást eredményező mélyfelújítások elmaradtak, és hiába tett a települések szinte mindegyike valamilyen különleges lépést az energiaválság hatására, az önkormányzatok felének különösen nagy gondot jelentett az energiaszámlák kiegyenlítése.

Ezzel párhuzamosan a válaszadó települések 70 százalékánál tapasztalták azt, hogy megnőtt a lakossági fatüzelés, negyedüknél pedig a széntüzelés mértéke, így természetesen a légszennyezés is nőtt 2017-hez képest. Akkor még a települések tizede, most pedig már minden negyedik település jelezte, hogy súlyos problémát okoz a levegőminőség a fűtési szezonban. Az energiaszegénység mértéke is megdöbbentő: az önkormányzatok 35 százalékánál tapasztalták, hogy a háztartások legalább fele küzd az energiaszegénység valamilyen formájával.