Magyarország termálvíz nagyhatalom, ám főleg a forró vizet hasznosítjuk fürdőkben, és csak ritkábban nyerünk ki belőle energiát. A hazai hévíz kutak jelentős részénél -így a berekfürdői strandot ellátó két termálkút esetében- a kísérőgáz is a felszínre jut a termálvíz kinyerése során. A kísérőgáz nagy része metán, ami a levegőbe kerülve súlyosan környezetszennyező: hozzájárul a légszennyezés és a szmog kialakulásához. A metán emellett üvegházhatású gáz, mely hatás a szén-dioxid 21-szeresével egyenértékű!

A berekfürdői strand üzemeltetése során a mindezidáig hasznosítás nélkül levegőbe kerülő metán kísérőgáz lényegében földgáz, tehát a levegőbe engedése nemcsak helyi és globális környezetszennyezést, hanem pazarlást is jelent. A berekfürdői kísérőgáz a mérések szerint alkalmas közszolgáltatásra és gázmotorba való betáplálásra. A gáz közvetlenül fűtésre, vízmelegítésre és főzésre is használható, illetve kiserőműben elégetve áram termelésére is alkalmas, hasznosítása tehát a környezetvédelmi indokokon túl gazdaságossági szempontból is indokolt.

Az Európai Unió támogatásával megvalósuló, a hetekben megkezdődött beruházás célja a Berekfürdőn található termál kutak metán kísérőgáz hasznosítása. A KEOP 4.4.0/2009 pályázat keretében több mint 125 millió forinttal támogatott projekt során a kísérőgázból villamos- és hőenergiát állítanak elő. A villamos energiát a kötelező átvételi rendszerben értékesítik, a hőenergiát pedig a környező épületek fűtésére használják. Az üvegházhatású gázok kibocsátása így közvetlenül és közvetetten is mérséklődik: 408 tonnával csökken az éves metán-kibocsátás, ami szén-dioxid egyenértékesben kifejezve hozzávetőlegesen 12 ezer tonnát jelent. Az áprilisban elkészülő beruházás a strandot ellátó mindkét kutat érinteni fogja, ám a fürdő működését ez nem befolyásolja.