A klímaváltozás meghatározó részévé vált a közművek stratégiájának - derül ki a PricewatehouseCoopers "Energia és hatékonyság: globális közszolgáltatói felmérés 2007" című éves felméréséből, mely idén kilencedik alkalommal készült el. A tanulmány szerint napjainkban óriási változás megy végbe az energetikai szektorban az energia-hatékonysággal és a tisztább üzemanyagokkal kapcsolatos tevékenységekben és gondolkodásmódban. Az idei év gyökeres változást mutat az energia-hatékonyág, a megújuló energia használata és a nukleáris energia területén, mely témák manapság kulcsfontosságú szerepet töltenek be a vállalatok életében.
A PricewaterhouseCoopers szakemberei idén 44 országban összesen 114 villamos energiaszolgáltató vállalatot vizsgáltak meg. A közüzemi vállalatok világszerte a szél- és a nukleáris energia segítségével kívánják az elkövetkező öt évben piacaik növekvő energia-fogyasztását kielégíteni. A tavalyi évben a cégek mindössze 17 és 19 %-a vette számításba ezt a két energiaforrást. 12 hónap elteltével, 2007-ben a válaszadóknak már 48 és 45 %-a említette ugyanezt. Úgy tűnik, hogy a klímaváltozás meghatározó részévé vált a közművek stratégiájának.
A felmérés azonban felhívja a figyelmet arra, hogy az egész világra kiterjedő hatékony és tudatos szabályozási és piaci keretek nélkül a jelenlegi fejlődés nem folytatható. Manfred Wiegand, a PricewaterhouseCoopers globális közüzemi iparágának vezetője elmondta: "Nyilvánvaló, hogy gyors ütemben változik a tiszta energiával, a megújuló energiaforrásokkal és az energia-hatékonysággal kapcsolatos gondolkodásmód és a vállalatok tevékenysége egyaránt. Meghatározó kérdés emellett az energiaipar területén bekövetkező változás nagysága és üteme is. Ezzel egy időben a gazdasági előrejelzések és ösztönző programok döntő szerepet játszanak majd abban, hogy a közüzemi vállalatok változtatásokat hajtsanak végre. A szén árának előrejelzésére egy minden régiót átölelő, hatékony rendszert kell kialakítani, mely mindenképpen magába foglalja a magas fogyasztású és fejlett államokat is, mint például az Egyesült Államok, India és Kína."
#page#
A tanulmány megállapításai szerint az új technológiai vívmányok segítségével a világ mindinkább az energia-hatékonyság irányába tart. A technológiai fejlesztések energia-hatékonyságra gyakorolt hatásával kapcsolatos elvárások emelkedtek a megkérdezettek körében az elmúlt 12 hónap során - az amerikai válaszadók között 22-ről 81 %-ra, Európában 33-ról 43 %-ra, és világszerte 41-ről 62 %-ra nőtt.
A közüzemi vállalatok úgy vélik, hogy az energia-hatékonyságból származó legnagyobb előnyök a végfelhasználók oldalán jelentkeznek majd, legyenek azok ipari, kereskedelmi vagy akár lakossági fogyasztók. Habár a közszolgáltatók úgy gondolják, hogy a kormányzati intézmények és a végfelhasználók vezető szerepet kell játsszanak az energia-hatékonyság területén, a vállalatok készen állnak jelentős mértékű befektetésekre; nem csak a termelésre és az energia továbbítására vonatkozóan, hanem annak érdekében is, hogy elősegítsék fogyasztóik energia-hatékonyságának növekedését is. Ezt tükrözi az is, hogy az energiaszolgáltató vállalatok válaszadóinak 72%-a tesz befektetési lépéseket a vevő-oldali hatékonysági intézkedések támogatására."Ez több mint 'ráébredés' a klímaváltozásra, ez inkább a tevékenységek kidolgozása több fronton. A jelenlegi az az év, amikor a közműipari cégek világszerte a fenntarthatósági kérdésekre koncentrálnak" - mondta Manfred Wiegand, a PricewaterhouseCoopers globális közüzemi iparágának vezetője.
A felmérés idén első ízben foglalja magában a fémipar, a vegyipar és a papíripar szektorokban működő, nagy villamosenergia-fogyasztó vállalatok vezetőinek véleményét. A cégek ezen szektorokban egyre inkább kontrollálni akarják saját energia termelésüket és csökkenteni szeretnék függőségüket a szolgáltatóktól. Az energia-hatékonysággal kapcsolatos befektetések elsődleges fontosságúak minden cég számára. Némely esetben a vállalatok azt tervezik, hogy termelésüket átköltöztetik egy olyan területre, ahol alacsonyabbak az energia árak, míg mások egyre többet fektetnek be saját erőforrásaikba, gyakran megújuló erőforrásokba. Kialakult az az álláspont is, miszerint a közüzemi szolgáltatók többet tehetnének annak érdekében, hogy tarifáikat a nagy energia felhasználó vállalatok igényeinek megfelelően alakítsák ki.
#page#
Egyre jobban nő a nyugtalanság az ellátás biztonságával kapcsolatban. A közüzemi vállalatok véleménye szerint világszerte olyan ellátási és kínálati feltételekkel kell szembenézniük, melyek jelentős vagy leginkább "mérhetetlen" kihívást jelentenek. A válaszadók 71 %-a látta ezekben a legfőbb problémát - ez az arány jelentős emelkedés a 2006. évi 51 százalékhoz képest. Így vélekedett az észak-amerikai válaszadók 62 %-a, a dél-amerikai válaszadók 88 %-a, az európaiak 70%-a, az ausztrálok és új-zélandiak 76 %-a, valamint a brazil, orosz, indiai és kínai válaszadók 66 %-a, és nem utolsó sorban az összes közép-keleti és afrikai válaszadó.
A közszolgáltató vállalatok vezetőinek 84 %-a reméli, hogy a szállítói és transzmissziós elosztás vertikálisan integrált piacról történő kiszervezésére irányuló szabályozói lépések nagy hatással lesznek az energia- és gázpiacra az elkövetkező időszakban.
A válaszadók egyharmada (32 százalék) jelentette ki, hogy a következő öt évben tervezi vállalata újrapozícionálását az értékláncon belül. Ezek közé tartozik az amerikai válaszadók 40 %-a és az európaiak 34%-a is. A válaszadók hasonló aránya állítja továbbá, hogy ország szerint is tervezik cégük újrapozícionálását.
Idén első ízben bizonyult a képesség és a tudás hiánya az egyik legfőbb tényezőnek a fúziók és felvásárlások piacán. 2006-ban a válaszadóknak csupán egyharmada említette ezt kulcsfontosságú tényezőként, míg 2007-ben már a válaszadók fele vélekedett így. Az ismeret és a képességek hiánya világszerte égető kérdéssé válik a közszolgáltatók számára. Az infrastruktúrába, az új generációs technológiába történő befektetések növelik a szakemberek iránti igényt. Bár ez nem kifejezetten az egyre idősödő munkaerőt támogatja, néhány országban mégis egyre kevesebb diák tanul releváns műszaki tárgyakat.