„Minél fiatalabb egy épület, annál korszerűbb szerkezetekkel és energiahatékonyabb megoldásokkal találkoztunk, ami nemcsak a kedvező üzemeltetést teszi lehetővé, de a lakóingatlan piaci értékét is befolyásolja. Ugyanakkor hőszigeteléssel és gépészeti felújítással a korábban épült lakóházak is takarékos otthonokká alakíthatóak, s a korszerűsítés után az idős ingatlanok energiahatékonysága akár az új építésűekét is elérheti.” – fűzte hozzá a szakember.

A hőveszteséget a lakás mérete is befolyásolja. Minél nagyobb alapterületű és belmagasságú egy lakás, annál nagyobbak a lehűlő felületei. A fajlagos hőveszteségi átlagot tekintve a társasházi lakások, illetve az iker- és sorházak bizonyultak a leghatékonyabbnak. A társasházi lakások előző félévi átlagértéke 0,48 W/m3K volt, ami 2022-höz képest 22 százalékkal kedvezőbb fajlagos hőveszteség érték. 2023 II. féléve során értékesített lakások esetében az átlag érték 0,44 W/m3K volt. Ugyanakkor erőteljes a különbség rajzolódott ki az ország régiói között: a legmagasabb, legkedvezőtlenebb átlagérték Észak-Alföld és Dél-Alföld régióban mutatkozott, a legkedvezőbb mutatókkal a Dél-Dunántúl régióban értékesített ingatlanok bírtak.

Az OCS PEI index a valós CO2 kibocsátásra fókuszáló mutató. Az index értéke Budán volt a legalacsonyabb 88,7 százalékkal, ami némileg magasabb az előző félévben mért 72,2 százaléknál, és ez a romlás mutatkozott meg a főváros pesti peremkerületeiben, valamint a megyei jogú városokban is, ahol az index értéke 90 százalék fölé kúszott. Pest megyében és a főváros belső kerületeiben 100 százalék feletti volt az index, míg a kisvárosokban volt a legrosszabb 117,6 százalékkal.