Írország hagyományosan azon országok közé tartozott, ahol igen magas volt az egy főre jutó üvegházgáz-emisszió. E tekintetben majdnem egy ivásúak voltak az USA-val. 2008 óta azonban 15 %-kal csökkent a kibocsátás. Ez csak részben magyarázható a recesszió által visszaeső fogyasztással, hiszen 2011-ben, amikor kis mértékben növekedett az ír GDP, a kibocsátás tovább csökkent (6,7 %-kal). A csökkenés fő okai a környezetszennyezéstől elrettentő adók.
A válság kényszerítette őket zöldülésre
A válság kétségtelenül súlyosan érintette az országot. Volt olyan év, amikor az adóbevételek 25 %-kal is visszaestek. Az államháztartási hiány elérte a GDP 11, 9 %-át (a hiteleket beleszámítva a 30 %-át is).
Az ír kormány új adónemeket rótt ki az újra nem hasznosított háztartási hulladékra és a fosszilis üzemanyagokra. Utóbbi arányos az adott üzemanyagfajta széndioxid-kibocsátásának mértékével. A szennyezőbbeken nagyobb az adó, a kevésbé szennyezőeken kisebb. Az új autók vásárlását is megadóztatták, melyet a kereskedők beépítettek a gépkocsik árába, írta a New York Times. Mi több, az állam díjat szed a polgároktól a járművek éves regisztrálásáért (ezt ”útadóként” vált ismertté a köznyelvben), s ezt fokozatosan emelik, újfent arányosan a jármű ÜHG-kibocsátásával.Az ír Zöld Párt azért szorgalmaz a karbonadót, mert ezzel az államkassza hasznot húzhat az ÜHG-kibocsátásból, s egyúttal nevelheti a jó népet: az anyagi teher elrettentené a légszennyezéstől a gazdasági szereplőket és a lakosságot. (Svédország, Dánia és Hollandia már a 90-es években bevezettek emissziós adókat, Japán pedig nemrég követte példájukat.)
A fekete szemeteskukákban gyűjtött újra nem hasznosítandó hulladékok szintén díjkötelesek lettek. A kukásautók lemérik ezeket, hogy a súlyból kiszámítsák a negyedéves díjat. A zöld kukák újrahasznosítandó hulladékát ingyen viszik el.
Hatás: zöld előnyök, politikai kudarcok
Ezután természetesen mindenki kétszer meggondolta, hogy mit dobjon a szemetesbe és mit tankoljon a kocsijába: a lakosság ”ráfanyalodott” a zöldebb üzemanyagokra és divatos lett a hulladék-újrahasznosítás. Számos szeméttelep bezárt. Az új autóeladások 90 %-át pedig az alacsony kibocsátású (magas üzemanyag-hatékonyságú) típusok teszik ki. Az olaj és a gáz drágulása miatt árfekvésben kedvezőbb alternatívává váltak a megújuló energiák. Nőtt a szélenergia aránya az energiamixben.
Az adócsomag-javaslatra politikai hovatartozástól függetlenül rábólintottak az ír politikusok és támogatták, mert a kétségbeejtő deficit egyik orvosságát látták benne.
A benzin- és gázolaj-árak természetesen a magasba szöktek (mihelyst belép átlép a vámon az olaj, adóval sújtják, ám az olajtársaságok áthárítják a felárat a fogyasztókra). A zöldülés azonban politikai áldozatokat is követelt: a koalíciós kormány rövid időn belül elvesztette a választásokat.
Ön szerint elbírna hasonló terheket a magyar fogyasztó? És hogyan befolyásolná egy ilyen adócsomag a magyar kormány újraválasztási esélyeit?
- 2012-ben 400 millió eurót tettek ki az állam zöld adóbevételei.
- Három év alatt 1,3 milliárd dollárt hoztak az államkasszának a különféle zöld adók és díjak.
- Lehetővé tették, hogy a kormány ne a jövedelemadó emelésével próbálja betömni a büdzsén keletkezett lyukakat.
- A gázolaj és a fűtőolaj ára 5-10 %-kal nőtt.
- Az üzemanyag ára a karbonadó előtti, 2009-es árszinthez képest 20 %-kal nőtt: gallononként most 8 dollár, vagyis literenként 2,1 dollár (464,7 forint).
- Az autók ára -a típus emissziójától függően- 14-36 %-kal emelkedett.
- A karbonadó természeténél fogva negatívan hat a társadalom szegényebb rétegeire, mivel ők azok, akik legkevésbé képesek anyagilag megengedni maguknak, hogy zöldebb, energiahatékonyabb autókat vásároljanak.
- Nagy fogyasztásuk miatt a tehetősebb adófizetőkre is jelentős terheket rónak a zöld adók.