Alig kezdődött el az év, máris sorra dőltek a melegrekordok

Nagyon esélyes, hogy 2016 is a meteorológiai mérések történetének legmelegebb esztendeje lesz, túlszárnyalva a tavalyi évet, mely kivívta magának ezt a pozíciót. Az év első három hónapjában sorra dőltek meg a melegrekordok, - állítja az amerikai National Oceanic and Atmospheric Administration (NOAA). (Túl korai és túl meleg volt a tavasz Grönlandon is.)

Nemrég a NASA és a Japán Meteorológiai Szövetség is hasonló eredményekre jutott. Elemzők azért hozzáteszik, hogy a rendkívül magas hőmérsékletek részben a rekorderős El Nino számlájára is írható, mely a Csendes-óceánból nagy mennyiségű hőt bocsát a légkörbe, megbolygatva ezzel a hőmérsékletek globális mintáit, szabályszerűségeit. A NOAA tudósa, Jessica Blunden a The New York Times hasábjain hangsúlyozta, hogy az El Nino hatásának erősödésében azért mégis ludas az üvegházhatás.

Legutóbb 1997-98-ban volt ilyen erős El Nino-hatás, mely akkor 0,8 Celsius fokkal nyomta fel a globális hőmérsékletet. (Az El Ninót általában La Nina-viharok követik, melyek hidegebb levegőt hoznak magukkal.)

Az El Nino hatásaként az Északi-sarkon ezúttal 6 Celsius fokkal ugrottak meg a hőmérsékletek. Tudósok azonban nem a melegedés tényét, hanem mértékét találták meglepőnek, sőt sokkolónak. Hiszen ne feledjük, hogy a párizsi klímaegyezmény által előírt emissziócsökkentés 2 Celsius fokban maximalizálná a globális felmelegedést az ipari forradalom előtti klímához képest.

A havi mérések szerint a globális felmelegedés már elérte az 1-1,5 Celsius fokot az ipari forradalom előtti éghajlathoz képest.

2015 nyarán az északi-sarkköri jégtakaró a legkisebb volt az 1970-es évek óta, amikor elkezdték mérni a kiterjedését. Egyelőre nehéz megállapítani, hogy ez ezentúl is így lesz, vagy csak kivételes eseményről van szó. Még nagyobb gond lehet az antarktiszi jégolvadásból.

Több ezer éve nem volt ilyen forróság

Az utóbbi 30 év nyarai voltak valószínűleg a legforróbbak az elmúlt több mint két évezredben – állapították meg tudósok egy újonnan megjelent tanulmányban, amelyben történelmi dokumentumok és fák évgyűrűi alapján rekonstruálták az elmúlt csaknem 2100 év hőmérsékletét.

A dinoszauruszok kora óta, azaz 66 millió éve nem volt ilyen nagy az ÜHG-kibocsátás. Az emisszió növekedése manapság még a legutolsó növekedést is felülmúlja, ami 56 millió éve történt, melyet azzal magyaráznak a tudósok, hogy valószínűleg a tenger mélyén lapuló jégrétegekből szabadultak fel üvegházgázok. Ez akkor 5 Celsius fokkal dobta meg a Föld klímáját. A fosszilis energiahordozók elégetésével jelenleg évente 10 milliárd tonna ÜHG-t eregetünk a levegőbe. Az 56 millió évvel ezelőtti felmelegedési folyamat első 4000 esztendeje során ez a ráta évi 1,1 milliárd tonna volt. Az ENSZ projekciója szerint az évszázad végére 4,8 Celsius fokos lesz a felmelegedés az ipari forradalom előtti klímához képest.

Véleményvezér