A minisztérium még tavaly novemberben tette elérhetővé a Nemzeti Tiszta Fejlődési Stratégia alapelveinek társadalmi egyeztetése céljából összeállított kérdőívet, amelyre végül közel 200 ezer érvényes válasz érkezett.

Felemás a magyarok hozzáállása

A válaszadók több mint 97 százaléka egyetért azzal, hogy az ember egyéni döntéseivel, fogyasztási magatartásával hatással van az éghajlatváltozásra, 92 százalék pedig hajlandó lenne megváltoztatni életmódját, étkezési vagy vásárlási szokásait annak érdekében, hogy hozzájáruljon az éghajlatváltozás hatásainak mérsékléséhez.

Érdekesség, hogy amellett, hogy a kitöltők 92 százaléka támogatja azt, hogy Magyarország 2050-re karbonsemleges legyen, jelentős mértékben előfordultak olyan válaszok is, amelyek a probléma megoldásának sürgősségét hangsúlyozták, több esetben azt kiemelve, hogy a „2050 már túl késő.”

A most elkészült, 2050-ig tervező Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia ismertségén még jócskán akadna mit fejleszteni, hiszen még a minisztérium felmérésére válaszolók több mint fele nem hallott létezéséről, míg csupán 9,4 százalék vallotta azt, hogy tisztában van a tervezet tartalmával.

Úgy tűnik, hogy a magyarok jelenleg a klímaváltozás az energia-, és vízgazdálkodásra, valamint a természetvédelemre gyakorolt hatásai miatt aggódnak a leginkább

A válaszadók az energiagazdálkodás, a vízgazdálkodás és a természetvédelem szektorokban érzik legnagyobb szükségét az alkalmazkodási intézkedéseknek. Magasnak tartják továbbá a mezőgazdaság és az erdőgazdálkodás kitettségét is.

A válaszadók szerint az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentéséhez az ágazatok közül az energiaiparnak (82%) és a közlekedésnek (77%) szükséges a leginkább hozzájárulnia. A válaszadók az összes többi ágazat hozzájárulását 50 százalék alatt értékelték.