A klímavédelem
A klímavédelmi intézkedésekkel elérhető járulékos előnyöket a válaszadók fontossági sorrendben a természetvédelem, az egészségügy, a vízgazdálkodás, az energiaellátás és a hulladékkezelés területén látják.
A közlekedési szektor az egyik legnagyobb kibocsátója az üvegházhatású gázoknak, a közlekedésből származó emissziók folyamatosan nőnek. A válaszadók szerint ezt a folyamatot a tömegközlekedés, az elektromobilitás és a kerékpározás térnyerését támogató intézkedésekkel lehet mérsékelni, visszafordítani.
A magyar mezőgazdaság klímabaráttá alakításának érdekében a válaszadók fontossági sorrendben az állattenyésztés és állattartás, az öntözés és vízgazdálkodás, a talajmegújító gyakorlatok terjesztése, valamint az erdészet területeit tartották fejlesztendőnek.
Magyarország üvegházhatású-gáz kibocsátásának csökkentése érdekében a válaszadók a közösségi közlekedés fejlesztését tartják a leghatékonyabb programnak (53 százalékban). Ezt követik fontossági sorrendben, 50 százalék körüli értékekkel az erdőtelepítés/a fával borított területek növelése, a szemléletformálás, valamint az energiahatékonyságot/megújuló energia használatot támogató programok. A lakossági épületenergetikai pályázatok és a lakossági széntüzelés kivezetésének megoldását támogató programok 30 százalékos támogatottságot élveztek.
Az éghajlatvédelemmel kapcsolatos oktatás megjelenését az iskolarendszerben a válaszadók 93 százaléka támogatta.
A megkérdezettek több mint fele nem tud arról, hogy lakóhelyén a helyi önkormányzat vagy helyi szervezetek milyen klímaváltozás elleni tevékenységet végeznek. Továbbá a válaszadók több mint 75 százaléka helyi szintű beavatkozások megtételét látja szükségesnek.
