A Magyar Országgyűlés Gazdasági és Környezetvédelmi Bizottsága együttes informális ülést tartott Pakson a hazai energiastratégia kérdéseinek megvitatása céljából. Elemezték, hogy a Ház által tárgyalt energiastratégia kérdések között milyen jövőbeni szerepe van a nukleáris energiának. A 2006 júniusában készített energiastratégia tézisei között szerepel, hogy "az atomenergiának nem csak ma, hanem hosszú távon is jelentős szerepet kell kapnia a hazai energiaellátáson belül. Ez azt jelenti, hogy a paksi atomerőmű tervezett üzemidő-hosszabbításán túl nyitott opciónak kell tekinteni új atomerőművi blokk(ok) 2030 előtti létesítését is.
A bizottságok tagjai tájékoztatást kaptak a 2020-ig várható energiaszükségletek alakulásáról. Mivel a jelenleg működő erőművek többségének élettartama lejár, ezért az elkövetkezendő 13 évben minimum 5000 MW-nyi termelés esik ki. Ezt mindenképpen pótolni kell, annál is inkább, mert a gazdasági fejlődéssel párhuzamosan a lakosság és a gazdaság villamosenergia-igénye is folyamatosan növekszik. A Paksi Atomerőmű területén létesíthető új blokk(ok) több szempontból is megfontolandó alternatívát nyújtanak a kieső energia pótlására.
Az atomerőmű nem bocsát ki káros, a környezetet szennyező anyagokat. Ha a Pakson termelt villamos energia mennyiségét fosszilis energiahordozók felhasználásával kellene helyettesíteni, akkor Magyarországon évente 5,6 millió tonna szén-dioxid, 650 ezer tonna kén-dioxid, 60 ezer tonna nitrogén-oxid, valamint 100 ezer tonna (toxikus nehézfémeket tartalmazó) por és hamu keletkezne. Nem elhanyagolható az sem, hogy az urán felhasználásával termelt villamos energia alacsonyan tartja a villanyszámlákat.
