Magyarország a közeljövőben egy kormányközi szerződés aláírására készül a Nabucco gázvezetékkel kapcsolatban. A természetvédők felhívják a kormány figyelmét arra, hogy a gázszállítással kapcsolatos projektek - mint a Déli Áramlat vagy a Nabucco -, elvonják a forrásokat az energiahatékonysági és megújuló energia beruházásoktól, amelyekkel sokkal hatékonyabban lehetne csökkenteni Magyarország külső energiafüggőségét.

A klímaváltozás elleni fellépéshez szükséges kibocsátás-csökkentést csak a fosszilis energia felhasználás lényeges korlátozásával lehet elérni. Ehhez nagymértékű szerkezetváltásra van szükség a termelői és fogyasztói szférában, az energiatakarékosság és a megújuló energiák felhasználásának érdemi növelésére. A gázszállító kapacitást növelő megaprojektek, mint a Nabucco vagy a Déli Áramlat elszívják a pénzt a szerkezetváltás irányába mutató beruházásoktól. Főképp ezért ellenezzük a projekteket - foglalta össze Botár Alexa, a Magyar Természetvédők Szövetsége éghajlatvédelmi programvezetője.

Kutatások bizonyítják, hogy a Nabucco által szállítandó gázmennyiség 3,5-szeresét is meg lehetne spórolni, ha a projekt pénzét 8 új tagállam - köztük Magyarország -épületeinek energia-hatékonyabbá tételére fordítanák. Ez végre összhangban lenne a közpénzeket használó Európai Fejlesztési Bank (EBRD) energiaintenzitás-csökkentésről és természeti erőforrás függőség-csökkentésről szóló finanszírozási politikájával, nem úgy, mint a Nabucco támogatása, amelyet a bank jelenleg tervez - értékelte a helyzetet Fodor Márk, a Közép-Kelet Európai Bankfigyelő Hálózat igazgatója.

A természetvédők az aarhusi egyezmény szellemével összhangban társadalmi egyeztetést követelnek a Nabucco-ügyben, mivel a projektet jelentős részben közpénzekből finanszírozzák és súlyos hatással lehet az érintett lakosságra. A gazdasági és környezeti problémák mellett a projekt emberi jogi kérdéseket is felvet. A gáz Türkmenisztánból és Azerbajdzsánból, esetleg Iránból és Irakból származna, amely országok közismerten politikailag ingatagok és gyengén vagy nem biztosítják az emberi jogokat. Ráadásul az EBRD hivatalosan elkötelezte magát, hogy nem vesz részt a türkmén kormányt bevonó befektetésekben, annak emberi jogi bűnei miatt. E tények ismeretében az Európai Uniónak, Magyarországnak és a többi érintett fogadó országnak társadalmi egyeztetést kell indítania a projektekről. A természetvédők ennek érdekében levelet intéztek Barroso EU Bizottsági elnöknek és a magyar kormánynak is.