A szél lehetne a helyi fejlesztés kulcsa?

A jelenleg működő 330 MW-nyi szélenergia kapacitás az adóforintokon keresztül minden megtermelt kWh áram hálózatra adásával közvetlenül járul hozzá a helyi fejlődéshez, munkahelyek megtartásához.

Tudjon meg mindent az EU vadonatúj Omnibus-csomagjáról, a szabályozás aktualitásairól, az MNB elvárásairól!
Hallgasson meg tapasztalt cégvezetőket az ESG-kihívások leküzdéséről!
Inspirálódjon, networkingeljen és szerezzen versenyelőnyt a fenntarthatóság terén!

Klasszis Talks & Wine Fenntarthatóság2025. február 26. Budapest

Részletek és jelentkezés >>

Kép:flickr

A szélerőművek tulajdonosai 2012-ben 460 millió forint helyi iparűzési adót (IPA) fizettek a településeknek. A szélipart sújtó korlátozó szabályozás miatt az önkormányzatok eddig 600 millió forint szél-IPA-tól estek el - írja az MTI. A Magyar Szélenergia Ipari Társaság (MSZIT) Győrben tartott rendezvényén polgármesterek példákon keresztül mutatták be a szélenergia helyi fejlesztő hatásait. A  lakosság és a önkormányzatok, azok hasznát látva egyértelműen támogatják a szélenergia terjedését és újabb szélerőművek telepítését. A szélipar és helyi közösségek ezért együtt sürgetik az országos szintű korlátok feloldását.

760 millió forint tiszta veszteség

A jelenleg működő 330 MW-nyi szélenergia kapacitás az adóforintokon keresztül minden megtermelt kWh áram hálózatra adásával  közvetlenül járul hozzá a helyi fejlődéshez, munkahelyek megtartásához. Ezek a pozitív hatások sokkal nagyobbak lennének, ha a szélipar 2006 óta tartó adminisztratív korlátozását feloldanák, és a Magyar Energia Hivatal újra adna ki termelési engedélyeket. Szélenergia tekintetében Magyarország ma nem használja ki lehetőségeit. Adminisztratív korlátok nélkül a jelenlegi 330 MW-nál legalább másfélszer több kapacitás működhetne már az országban. A 2010-ben kitűzött megújulós célszámokhoz képest is jelentős elmaradásban van az ország. A Megújuló Cselekvési Terv szerint 2013-ban már 552 MW szélerőműnek kellene üzemelnie. Ehhez képest az energetikai kormányzat 2006-óta 330 MW-on bekorlátozta a beruházások engedélyezését. Ez a nem megépült 223 MW szélerőmű kapacitás önmagában évi több mint 300 millió forint, a mai napig legalább 760 millió forint tiszta vesztesége az önkormányzatoknak az IPA kieséből fakadóan.

Inkább biomassza kéne?
Magyarországon a biomassza alapú zöldenergia-termelésre a legkedvezőbbek a földrajzi adottságok – Káldi László, az IFUA Horváth & Partners energetikai kompetencia központjának vezetője szerint. Emlékeztet arra, hogy a Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Terv szerint 2020-ra a teljes energiafogyasztás 14,65 százalékát fedezzük majd megújuló forrásból. Ezen belül a villamosenergia-fogyasztás mintegy 11 százaléka lesz „zöld”, a legnagyobbrészt biomassza. Utóbbi a megújuló áramtermelés 60 százalékát adja majd, míg a szélenergia csak 28 százalékát. Ezzel szemben Németországban például 2020-ra már 73 százalék lesz a szélenergia aránya a megújuló áramtermelésen belül.
Az önkormányzatok támogatják

Az MSZIT és a Győr-Moson-Sopron Megyei Kereskedelmi és Iparkamara önkormányzatok számára „Helyi munka, helyi adóbevétel – a szélenergia hozzájárulása a helyi növekedéshez” című rendezvényén a felszólaló polgármesterek kiemelték a szélipar pozitív helyi hatásait. A bemutatott példák szerint a szél-IPA iskolák, óvodák megtartásához, fejlesztéséhez, önkormányzati hitelképesség javításhoz, fejlesztések önrészéhez, sok esetben a működőképesség fenntartásához volt kulcseszköz. Az önkormányzati képviselők egyértelműen úgy látták, hogy a helyi közösségek, a választók az előnyöket látva minden korábbi ellenérzéstől megszabadultak, és támogatják a szélipar fejlődését. Az szélerőművek által fizetett helyi iparűzési adó az egyik legfontosabb forrás az önkormányzatoknak. Ezek a befizetések folyamatosak, biztosak, szabadon felhasználhatóak, ezért a befizetések forint értékénél is többet jelentenek. Önkormányzatok pályázatainak önrészét biztosítják, hitelképességet javítanak, így a támogatások lehívásához elengedhetetlen. A szélipar által 2009-2013 között óta befizetett közel 2 milliárd forint helyi adó több mint 10 milliárd forintnyi beruházás megvalósulását tette így lehetővé.

Dr. Hoffmann László elnök szerint „lassan azért kezd a döntéshozók számára is nyilvánvalóvá válni, hogy a szélipar környezetvédelmi és importfüggőség csökkentési hozadékkal jár, és az egyéb megújuló energetikai beruházások elmaradása miatt lassan egyetlen eszköze a témában vállalt Európai Uniós kötelezettségünk teljesítésének.” A befektetők továbbra is készek a szélerőmű beruházások megvalósítására. Ezért ha a szélipar szabályozása kimozdulna a jelenlegi befagyasztott  állapotából, és az állam újra adna ki engedélyeket, a szélipar még nagyobb mértékben tudna a helyi közösségek fejlődéséhez hozzájárulni.

Véleményvezér

Rendszeres bevásárló buszjárat indul Romániába

Rendszeres bevásárló buszjárat indul Romániába 

Bevásárlóturizmusra spekulál egy román vállalkozó.
Újabb uniós pénzből épült fideszes luxusvillára lelt Hadházy Ákos, fedőneve borászat

Újabb uniós pénzből épült fideszes luxusvillára lelt Hadházy Ákos, fedőneve borászat 

Nincs következménye az uniós pénzek széthordásának.
Bealudt a nemzeti egészségbiztosító, 2017-es díjakkal próbálnak orvost találni

Bealudt a nemzeti egészségbiztosító, 2017-es díjakkal próbálnak orvost találni 

Nyolc éve nem veszik észre az egészségbiztosítónál az inflációt.
Bayer Zsolt is kapott a guruló dollárokból

Bayer Zsolt is kapott a guruló dollárokból 

Becsapott a villám a Fideszbe.
A lengyelek féláron mobilozhatnak hozzánk képest

A lengyelek féláron mobilozhatnak hozzánk képest 

Szomorú statisztika a mobilpiacon.
Egy fideszes polgármester bepöccent a kormányra

Egy fideszes polgármester bepöccent a kormányra 

Meglepetésre ébredt egyik reggel a polgármester.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo