3. Tollas és szárnyas repülők: Madarak és rovarok mozgásban

A cséreken túl olyan fajok, mint a csíkosfarkú goda és az északi búzakalász rekordokat döntő, megállás nélküli repüléseket tesznek, teljes óceánokat szelve át anélkül, hogy megállnának táplálkozni.

Sok madárfaj rendkívüli, megállás nélküli óceáni átkelést ér el jelentős zsírtartalékok felhalmozásával üzemanyagként, és energiatakarékos repülési technikák, például dinamikus szárnyalás alkalmazásával.

Ezenkívül más fiziológiai alkalmazkodások – például a belső szervek méretének ideiglenes csökkentése a terhelés enyhítése érdekében – is hozzájárulnak ezeknek a hosszú távú utazásoknak a lehetővé tételéhez. Egyes madárfajoknál repülés közben rövid ideig csökkenő agyi aktivitású időszakokat is megfigyeltek, bár ennek a megállás nélküli vándorlásban betöltött szerepét még tanulmányozzák.

Más kisebb élőlények, mint például a gömb alakú szitakötő, akár 11 000 mérföldet is megtehetnek India és Afrika között.

4. Szárazföldi vándorlások

A szárazföldön az olyan állatok, mint a karibuk és a gnúk, az évszakok változásai által diktált ősi vándorlási útvonalakat követnek.

Néhány karibu csordában évente több mint 1600–4000 km (1000–2500 mérföld) vándorlásra van lehetőség, ami a Föld leghosszabb szárazföldi állatutak közé tartozik, míg a Serengeti gnúvonulása – egy közel ezer mérföldes körmozgás – a Föld vizuálisan legdrámaibb vadvilági eseményei közé tartozik.