A világ nagy vándorlásai a természet legmegdöbbentőbb jelenségei közé tartoznak. Minden évben több millió állat indul olyan utakra, amelyek óceánokon, kontinenseken és akár féltekéken is átívelnek.
A sarki csér sarkvidéki repülésétől a bálnák és teknősök óceáni utazásáig ezek az állati expedíciók összekötik a világ ökoszisztémáit, és egész táplálékhálózatokat alakítanak ki.
1. A sarki csér: A tökéletes globális utazó
A sarki csér vitathatatlanul a vándorlás bajnoka. Évente 31 000 és 59 000 mérföld (50 000–96 000 km) közötti távolságot tesz meg, így két nyarat él meg. A madarak a folyamatos nappali fényt követik, repüléseiket a nap melegének hajszolása és a táplálkozási lehetőségek maximalizálása irányítja. Élete során (akár 34 év) egy sarki csér három Holdra szóló oda-vissza útnak megfelelő távolságot képes megtenni.
2. Óceánjárók: Bálnák
A szürke bálnák és a púpos bálnák több ezer kilométert vándorolnak a jeges táplálkozóhelyek és a trópusi szaporodóhelyek között.
A szürke bálnák évente akár 20 000 km-t (12 000 mérföldet) is megtehetnek a Bering-tenger és California között, míg egyes púpos bálnapopulációk hasonló távolságokat tesznek meg oda-vissza a trópusi szaporodóhelyek és az antarktiszi táplálkozóhelyek között. Vándorlásuk finoman igazodik az óceán termelékenységéhez és hőmérsékletéhez, így a tengeri ökoszisztéma egészségének kulcsfontosságú mutatói.