Mintegy 3,5 milliárd forint pótlólagos jövedelemhez juthatnak a hazai gazdák a Pannonpower 2017-es tüzelőanyag-beszerzési kampányának köszönhetően. A pécsi erőmű elsősorban a térségbeli gazdáktól szerzi be szalmatüzelésű blokkjához szükséges lágyszárú tüzelőanyagot, amely így kiegészítő bevételi forráslehetőséget biztosít a gazdaságoknak.

Az üzemben ma már bármilyen geometriájú bálát be tudnak fogadni. Így kocka és – kisebb mennyiségben – körbálákat egyaránt megvásárolnak olyan minőségben is, amely az állattenyésztés számára nem felel már meg. Ráadásul az erőmű nem pusztán a gabonaszalmát, tehát a búza mellett a rozs, az árpa, a zab és a triticale bebálázott szármaradványát veszi át, hanem befogadja a repcéből, szójából vagy éppen a rétekről, kaszálókról származó fűkaszálékból, valamint a nádból előállított bálákat is.

A szalmabálák átvételekor kulcsfontosságú az alapanyag nedvességtartalma. Az erőmű a 30 százalék nedvességtartalmat nem meghaladó kockabálák mellett az idei évtől kisebb mennyiségben be tud fogadni magasabb nedvességtartalmú bálákat is, így várhatóan csökken a beszállítók kazalban tárolásból adódó vesztesége is. Mindamellett a szakértők felhívják a figyelmet arra, hogy a minőségi romlás elkerülése érdekében a termelőknek érdemes már közvetlenül a betakarítást követően gondoskodni a szalma szárazon tartásáról.

Baranya megye mellett a Pannonpower más dél-dunántúli és dél-alföldi megyékből is vásárol fel szalmát, sőt kisebb mennyiségben Horvátországból is érkeznek szállítmányok Pécsre.

A beszállított lágyszárú tüzelőanyag hasznosítása mintegy 31,5 ezer lakás és 460 közintézmény hőigényének kielégítését segíti, amelyeket az erőmű „zöld távhővel” lát el. Ezzel Pécs az első hazai megyeszékhely, amely energiaellátása egészét megújuló alapokra helyezte. A kogenerációs – azaz egyszerre villamos- és hőenergiát is előállító – erőmű szalmatüzelésű blokkja a város távhőellátásának segítése mellett mintegy 220 GWh villamosenergiát is előállít évente, úgy hogy közben az import energiahordozóktól való függőség csökkentéséhez is hozzájárul.

A kört az teszi teljessé, hogy az erőmű kazánjaiban visszamaradó hamu termékminősítéssel rendelkezik, így lehetővé válik, hogy a gazdákhoz kerülve a termőterületeiken hasznosíthatóvá váljon. A savas pH-értékű termőterületek esetében ugyanis a hamu lúgos kémhatása segíti, hogy a pH javítása révén a növények jobban tudják hasznosítani a talaj tápanyag-tartalmát. A talaj pH-értékének javítása mellett a termőterületre kijuttatott hamu – foszfor-, kálium- és mikroelem-tartalma révén – a növénykultúra harmonikus tápanyag-ellátását is segíti. A biomassza-tüzelés szén-dioxid-semleges technológia, tehát a lágyszárú biomassza elégetése miatt nem kerül többlet-szén-dioxid a légkörbe. A szalmatüzelésű erőmű évente több mint 150 ezer tonna szén-dioxid kibocsátását váltja ki, hozzájárulva az országos klímavédelmi célkitűzések teljesítéséhez.