1000 milliárd dolláros kárt okoznak az emelkedő óceánok. Mégis mit jelent ez az összeg? A károk a világgazdaság éves össztermékének 9 százalékát tüntethetik el az évszázad végére, írta a Salon.com. A károk persze mérsékelhetők, ha időben megkezdődik az adaptálódás a változó tenger- és folyóparti körülményekhez. A városok védelme gátak építésével, a vidéki lakosság óvása az áradásokat megfogó tőzeglápok telepítésével egyaránt hasznos eszköznek bizonyultak már eddig is.
Évente már most is 10-40 milliárd dollárnyi kárt okoznak az árvizek és tengeri viharok. De az idő múlásával ennek mértéke csak nőni fog, aminek két oka van: a melegedő óceánok nagyobb ciklon- és tájfuntevékenységet generálnak, a partmenti városok pedig tovább népesednek, vagyis több épületben és vagyontárgyban keletkezhet kár, állítja a berlini Global Climate Forum.
Az USA szövetségi költségvetésből finanszírozott árvíz-biztosítási programja gyakorlatilag csődbe ment a Katrina, az Irén, az Isaac és a Sandy hurrikánok által okozott károk miatt: 24 milliárd dolláros adósság keletkezett az 5,5 millió magánszemélyt és vállalkozást lefedő program büdzséjében.
Egy törvényjavaslat, mely előterjesztői után a Biggert-Waters nevet viseli, megszüntetné az egész programot, s az adófizetőkről a lakástulajdonosokra hárítaná a károk orvoslását. Mindenki fizesse a saját biztosítását. A kollektivizált felelősségvállalásról tehát áttérne az ország a "mindenki védi a saját portálját" elvre. Az ötlet népszerű a politikusok körében, mivel igyekeznek lefaragni a deficittel és adóssággal küszködő ország költségvetési kiadásait. A polgárok viszont tiltakoznak.
Sok házat azért soroltak a biztosítók a felsőbb díjszabású kategóriába, mert úgy ítélték, hogy beleesnek a viharok okozta árvízzónába - még akkor is, ha korábban egyetlen egyszer sem öntötte el ezeket az épületeket a víz.
