"A helyi árukkal mozgó bolt kiválthatja a kívülről származó termékeket, s munkához, jövedelemhez juttatja a termelőket. Az is okos terv, hogy a közép-dunántúli gyümölcsfajtáknak legyen génbankja, segítségével megőrizhetjük a mifelénk honos almafajtákat a jövőnek." Hasonló ötletekből szép számban akad még Egly Márk példatárában. A sümegi helyi vidékfejlesztés irodavezetője "beérni" látja a mikrovállalkozások élénkítését is szolgáló, pályáztatási lehetőségeket népszerűsítő munkát. Azt, hogy az uniós hátterű program jóvoltából civil szervezetek, vállalkozások, helyhatóságok álmait megvalósítható projektekké lehet formálni.

Irodák és lehetőségek

A vidékfejlesztési irodák hálózatának kiépítése bő egy évvel ezelőtt kezdődött, de nem előzmény nélkül: több hasonló funkciójú szervezetet működtettek már korábban is az országban. A párhuzamos "menedzserhálózatokat" azonban egyesítették. Sümegen pedig még ennél is több sikerült: egy fedél alatt, egy szellemi hátteret alkotva működtetik a vidék-, az agrár- és a gazdaságfejlesztés intézményeit. Egly Márk interpretálásában: a különböző hálózatokat, menedzsereket nemrégiben még a város más-más pontjain lehetett fellelni, most azonban egy helyen dolgoznak, s még a hegybíró, a falugazdász is a közvetlen munkatársuk. Ugyanakkor a mai menedzserek nem azonosak a régiekkel, mivel összeolvadt két - az úgynevezett ÖTM-es és az NFT "Házhoz jön" - hálózat, s lett belőle egy új, az "Új Magyarország Pont" nevű.

- Az "ÚM-pontos" menedzserek az Új Magyarország fejlesztési terv pályázati oldalát képviselik. Az Új Magyarország vidékfejlesztési programnak, az úgynevezett hármas és négyes tengelynek a témáiban tanácsot adó munkatársak pedig a helyi vidékfejlesztési irodákban tevékenykednek - mondja el "tudományosabban" a Sümegen is tetten érhető szellemi menedzserrendszer lényegét Lelkes Petra, a helyi vidékfejlesztési irodák alkotta hálózat térségi irányítója, azaz az FVM Vidékfejlesztési, Képzési és Szaktanácsadási Intézete közép-dunántúli regionális koordinátora. - A vidékfejlesztési program négy fő irányt jelent: az agrártechnológiait, a környezet minőségének javításáról szólót, a klasszikus vidékfejlesztést és a LEADER-t. Az első kettő tipikusan az agrárium szakmai feladataira összpontosít. A harmadik és a negyedik - a kistérségekben lévő, a sümegihez hasonló helyi vidékfejlesztési irodák segítségével - pedig a vidék lakossága életminőségének javításához, a munkahelyteremtéshez köthető feladatokat látja el.

Ősszel indította el az agrártárca a vidék lakossága életminőségének javítását segítő programot. Azt a pályázati lehetőséget, amely támogatást kínál a mikrovállalkozások fejlesztésére, a turisztikai tevékenységek ösztönzésére, a falumegújításra és -fejlesztésre, a vidéki örökségek megőrzésére. De vajon honnan tudja meg egy helyi polgár, vállalkozó, polgármester, hogy most éppen neki - falujának, cégének - kínálnak pénzt is jelentő segítséget?

- Például tőlem: ott vagyok az információkkal megannyi fórumon, akkor kiváltképp, amikor helyi egyesületek, közösségek szerveződnek a vidékfejlesztés érdekében - érvel Egly Márk, beszámolva arról, hogy mostanság sem áll másból egy átlagos hétköznapja, mint a pályázati hírek "házhoz szállításából", a tanácsadásból, a lehetőségek feltárásából. - Vállalkozóként saját bőrömön tapasztaltam meg, hogy a cégnek fontos információ akkor érkezett, amikor az már késő volt, s véletlenszerűen értesültem a pályázatokról is. Most, hogy az irodát vezetem, az információk gyors célba juttatására koncentrálok, kivált, ha tudom, miről álmodik az adott település önkormányzata.

A sümegi térségben is kialakultak azok a közösségek, amelyek meghányták-vetették, hová, merre fejlődjenek, elemezték a helyi adottságokat, s azt, hol tart a környék gazdasága, hol fenyeget leginkább a munkanélküliség növekedése, hol, hogyan lehet munkahelyteremtő fejlesztésekkel operálni. Most pedig, hogy elindult a mikrovállalkozások fejlesztésére, a turisztikai tevékenységek ösztönzésére, a falumegújításra, a vidéki örökségek megőrzésére kitalált országos program, Sümegen felállították a helyi feladatrangsort. Egly Márk abban biztos, hogy falumegújításra, örökségóvásra sokkal több pályázat készül el, mint a másik két "témára", ugyanakkor a mikrovállalkozások és a turizmus fejlesztése talán előbbre való, mivel égető szükség van új munkahelyekre. Az idegenforgalom komoly kitörési pont Sümeg térségében, de mind a helyi vállalkozók, mind a falusi turizmusból élők nagyon nem érnek rá pályázatokat tanulmányozni.

A helyi irodák hálózata is csak akkor tud "megélni", ha a vidékfejlesztés alanyai maguk is akarják azt, hogy egyről a kettőre jussanak, például a földművelési tárcánál októberben meghirdetett mikrovállalkozás-fejlesztő, turisztikai tevékenységet ösztönző, falumegújító, vidékiörökség-megőrző programokra szánt 140-150 milliárd forint megpályázásával. Az irányító hatóság "kistérségi lábára" - a 173 helyi irodára - a kormányzat 2013-ig bizton számít, még akkor is, ha nem elosztói a jókora pénzeknek, hanem "csak" menedzselői azoknak a folyamatoknak, amelyek katalizálják, összekapcsolják a helyi fejlődési programokat, a támogatási rendszereket. A földművelési és vidékfejlesztési tárca szakállamtitkárától, Forgács Barnabástól a Piac & Profit megtudta, a sümegi kistérséggel és a többi 172-vel az első év tapasztalatai alapján együttműködési megállapodást is kötöttek már. A szakállamtitkár bemutatott egy új intézménytípust is: a helyi vidékfejlesztési stratégiák végrehajtását 96 közösség fogja egyengetni. A 173 kistérségi helyi iroda "kiegészül" a 96 közösségből álló "rendszerrel", amelyben együttesen több száz munkaszervezeti alkalmazott dolgozik majd.

- E munkatársaknak az lesz a feladatuk - részletezte Forgács Barnabás -, hogy az adott térségre vonatkozó helyi vidékfejlesztési stratégiát, LEADER-tervet megvalósítsák. Segítséget nyújtanak majd e stratégiákhoz kapcsolódó támogatási kérelmek összeállításához, benyújtásához, s részt vesznek a döntések meghozatalában.

A 96 jogi személyiség egyenként négy-öt alkalmazottal működik majd, s a vidék mozgatórugói azáltal lehetnek, hogy a térségek fejlesztési stratégiáit hajtják végre. Kérdésünkre - ez a grémium ül-e a pénzesládán - Forgács Barnabás ugyan nemmel válaszolt, de azt is kijelentette: a kilencvenhat közösség diszponál majd a forrás felett.

- Érdemes az "elméleti" oldalt is megvizsgálni - igyekszik a tisztábban látáshoz hozzásegíteni Katona Ágnes, a Szatmári Helyi Közösség, a szakállamtitkár beharangozta kilencvenhat "mozgatórugó" intézmény egyikének munkaszervezeti vezetője. - Közösségünk alulról építette fel magát, körülbelül háromszáz vállalkozó, önkormányzat és civil szervezet vett, vesz részt benne. Ez a közösség választotta meg a tervezést koordináló csoportját, s ugyancsak a közösség hozta létre gyakorlatilag saját magából egyesületét, a Szatmári LEADER-t.

Katona Ágnestől is megkérdeztük, az állami pénz hol lesz, a támogatásokért a HVI-t, a HVK-t, a Szatmári LEADER-t fogják-e megsüvegelni?

A keretet, mely fölött "helyben" diszponálnak, a közösségre bízzák, s a 75 településről, vagyis az akcióterületről pályázhatnak a jogosultak. De ez nem minden, ahhoz, hogy a projektben megfogalmazottak megvalósuljanak, a Szatmári LEADER-nek munkaszervezetet kellett létrehoznia egyebek között azzal a céllal, hogy az egyesület elnökségének döntéseit előkészítse.

Teljes cikk a Piac és Profit Magazin novemberi számában.