Csak azoknak érdemes uniós forrásra pályázniuk, akik a tervezett projektet a remélt támogatás nélkül is képesek lennének megvalósítani. Így nem okoz különösebb csalódást, ha mégsem nyernek, viszont kellemes meglepetés, ha igen - vallják a pályázati tanácsadók. A másik, szintén gyakran hangoztatott alapigazság, hogy nem megnyerni nehéz egy pályázatot, hanem a szigorú ellenőrzések mellett az előírások és vállalások szerint megvalósítani. A nyertes ugyanis kettős terhet visel: a nemzeti és a közösségi szervek is vizsgálhatják. És erre már attól a naptól fogva számíthat, ahogy a kezében tartja a dokumentáció beérkezéséről szóló visszaigazolást, majd a projekt lebonyolításának minden szakaszában, egészen 2013. december 31-éig, az uniós költségvetési periódus végéig.
Ormosy Gábor arra is felhívta a figyelmet, hogy a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség július 31-éig még lehetővé teszi, hogy a kedvezményezettek elfogadható egyéni indoklás benyújtásával hozzájuthassanak az elnyert pénzükhöz, ezt követően azonban már nincs mód a számlák befogadására.
A pályázók mulasztása miatt lehet, hogy Magyarországnak 20 milliárd forint feletti összeget kell majd visszafizetnie az uniós kasszába.
Van mire figyelni
A vállalkozások körében egyik legnépszerűbb pályázatot írták ki április végén: a HEFOP 3.4.1-08/1 jelű, Munkahelyi képzések támogatása címűt. Egy vállalkozás legalább 1 millió, de akár 50 millió forint vissza nem térítendő támogatást is kaphat. Ideális esetben csupán a képzési költségek 10-20 százalékát kell a vállalkozásnak kifizetnie, és a többi uniós forrásokból fedezhető. Amit persze úgy is fogalmazhattunk volna, hogy a költségek 10-20 százalékával minimum rendelkeznie kell, és mivel mint minden pályázat, ez is utólagos finanszírozású, lényegében a megvalósítás költségeinek teljes egészét meg kell tudni előlegeznie addig, amíg a teljesítést számlákkal igazolni tudja, és erre megtörténik a támogatás kifizetése. (Rendszerint hónapos csúszással.) Ráadásul csak olyan képzésre használható fel a támogatás, amely akkreditált, vagy akkreditált intézményben folyik, és az országos képzési jegyzékben szerepel. A pályázati kiírás részletezi a támogatott képzések körét is, és pályázni csak olyan képzéssel lehet, amelynek célja, tartalma egyezik a felsoroltak valamelyikével.
A lényeg, hogy minden pályázatnál a kiírásban nagyon konkrétan szerepel a cél, tehát akinek a tervezett projektje abba nem fér bele, az ne próbálja meg úgy alakítgatni, hogy mégiscsak beleférjen, hanem keressen tovább a pályázatok között. S az olyan szokásos feltételek mellett, mint hogy a pályázó nem lehet veszteséges vállalkozás, továbbá nem lehet köztartozása, megnyert, de igénybe nem vett korábbi pályázata, és így tovább, a képzéseken a pályázatot benyújtani jogosult vállalkozásnak kizárólag azok a munkavállalói jogosultak részt venni, akiket a pályázó a pályázat benyújtásának időpontjában határozatlan idejű munkaviszonyról szóló szerződéssel foglalkoztat. Jogosult részt venni továbbá a segítő családtag és a vállalkozás vezető tisztségviselője.
Ha valaki a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség honlapján (www.nfu.hu) keresgéli a céljának megfelelő pályázatot, a következő figyelmeztetéssel szembesül: "Figyelem! Minden esetben olvassa el figyelmesen a pályázati útmutatót, mert a pályázók körére vonatkozó további korlátozások minden pályázat esetében fennállhatnak!"
Szelektálni pedig kell?
Szinte nincs olyan, a pályázatokkal kapcsolatos fórum, ahol ne hangoznék el: "Találtam a tervezett fejlesztéssel azonos célú kiírást. A vállalkozásom paraméterei is megfelelnek a kiírásnak. De hogy mernék a jelenlegi gazdasági helyzetben 30-40 százalékos éves árbevétel-növekedést bevállalni, amikor a recesszió miatt a szinten tartás érdekében szeretnék beruházni?"
A pályázatot kiíró hivatalok álláspontja az, hogy a jövedelmezőségi elvárás megfelelő szelekciós szempont a versenyképes, fejlődni tudók és akarók kiválasztásához. Természetesen jó volna másoknak is segítséget nyújtani, de mivel a rendelkezésre álló keret - egy-egy konkrét pályázat esetén 3-4-5 milliárd forint osztható szét - szinte mindig kevesebb, mint amennyire igény lenne, szükség van egy ilyen előszűrésre.
Visszatérve a pályázat során várható ellenőrzéshez, gondoljuk végig magát a folyamatot! Miután a Nemzeti Fejlesztési Terv operatív programjainak megvalósítását irányító hatóságok meghozzák a vissza nem térítendő támogatás odaítéléséről szóló döntést, az úgynevezett közreműködő szervezetek (ksz), amelyek a hatóságok és a pályázók közötti interfész szerepét töltik be, kipostázzák a határozatot és - kedvező esetben - a támogatási szerződést.
A szerződés sok eljárási pontot rögzít, többek között az előrehaladáshoz fűződő kifizetések rendjét. A kedvezményezettnek ekkor általában 15 nap áll a rendelkezésére, hogy ezt megvizsgálja, és ha elfogadja a támogatás feltételeit, cégszerűen alá kell írnia a szerződést (annak minden oldalát), és vissza kell küldenie a hatóság példányát. Ezután nekifoghat a projekt végrehajtásának, persze, ha - saját felelősségére - ezt még nem tette volna meg rögtön a pályázat befogadását követő napon.
Nyomon követés, kifizetés, ellenőrzés
A projekt elindítása után a hatóságok egy pályázóval három kontextusban foglalkoznak: a nyomon követés, a kifizetés és az ellenőrzés miatt.
A nyomon követés alatt a ksz-ek a projekt-előrehaladási jelentések vizsgálatát értik, amelyeket főszabályként negyedévente kell a pályázónak összeállítania. A pár oldalas formanyomtatványban arról várnak tőle nyilatkozatot, hogy történt-e bármiféle eltérés időben vagy tartalomban a tervekhez képest, kitérve a pályázat értékelésére alkalmazott mutatószámok alakulására, a felmerült költségekre. Az előrehaladási jelentés nemcsak ellenőrzési, hanem inkább szakmai szempontú dokumentum, de persze önellenőrzési célja is van. Ettől függetlenül a kifizetések előfeltétele a jelentés jóváhagyása.
A kifizetésigénylési dokumentáció - azaz a számlák, tervezői és vállalkozási szerződések, költségösszesítők - benyújtása időben főként a projekt végrehajtásához igazodik, és nem az előrehaladási jelentésekhez. A kedvezményezett a beruházás befejezését követően 120 napon belül köteles a ksz-nek beküldeni a megvalósulást tanúsító, bizonylatokkal és hatósági engedélyekkel alátámasztott pénzügyi beszámolót. Ezt követően nemcsak az - általában kikötött - ötéves üzemeltetési periódus lejártáig, hanem 2013. december 31-éig meg kell őriznie - ha lehet, elkülönítetten - minden, a projekttel kapcsolatos dokumentumot.
A pályázatokat három szinten ellenőrzik, és ezekből az első kettő a tagállamok hatáskörébe tartozik. Elsősorban a pályáztatást lebonyolító ksz-eknek kell meggyőződniük a vállalt teljesítések megtörténtéről. Ebbéli kötelezettségüknek előzetes, közbenső és utólagos, dokumentumalapú vagy helyszíni ellenőrzésekkel tesznek eleget.
Előtte, alatta, utána
Az előzetes kontroll előfordulhat a támogatási döntés megszületése vagy a szerződéskötés előtt is. Ezek a pályázat műszaki tartalmára, a vállalt teljesítmények megalapozottságára vagy a pénzügyi háttérre vonatkoznak. Egyéb feltételekre kitérő vizsgálatok csak nagyobb összegű támogatásoknál jellemzők.
A támogatási szerződés megkötése után azonban joggal lehet számítani a ksz-ek munkatársainak - akár többszöri - látogatására. Ők a szubvenció felhasználásának és a projekt előrehaladásának, a tervezett ütemezésnek és a tényleges realizálásnak az összhangjára, a fedezetek meglétére és a tulajdoni viszonyok változására kíváncsiak.
A beruházás befejezését követően a beküldött pénzügyi beszámoló valóságtartalmát szintén bármikor ellenőrizhetik. És végül úgynevezett projektlezáró ellenőrzésen esik át a pályázó az ötéves működtetést követő végelszámoláskor, a záró jegyzőkönyv aláírása előtt.
Időközben a támogatások felhasználása közvetett kontroll alatt is áll. A második szinten a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal, valamint a kiíró minisztériumok belső ellenőrei vannak. Ezeknek kötelességük éves tervek alapján a felhasznált források legalább öt százalékára kiterjedően megszondázni a pályázati intézményrendszert, a társfinanszírozás miatt pedig az Állami Számvevőszék is különös figyelmet szentel e területnek.
Végül az Európai Bizottság egyes szervei, az EU csalásellenes hivatala, valamint az Európai Számvevőszék még egyszer végigköveti a vissza nem térítendő eurók útját. A magasabb szintekről azonban lényegesen kisebb az ellenőrzés valószínűsége.
Megjelent a Piac és Profit Magazin júniusi számában.
