Nem terhelik túl az önkormányzatokat a program végrehajtásával kapcsolatos teendők, sőt a településeknek kifejezetten előnyük származik az új rendszerből - közölte Szűcs Erika, aki a fórumon egyebek mellett a közfoglalkoztatási tervek elkészítéséről beszélt.

A miniszter az MTI-nek arra a kérdésére, hogy nem hárul-e a kelleténél több teendő az amúgy is túlterhelt helyhatóságokra a munkaerőpiacról kikerültek "helyzetbe hozását" célzó átfogó intézkedési terv végrehajtása miatt, kategorikus nemmel válaszolt. A polgármesterek többsége a nyári viták során maga vetette fel: szívesen adna munkát a segélyen lévők egy részének, ha ehhez az állam hathatós anyagi támogatást nyújtana. Szűcs Erika úgy fogalmazott: egyfajta önkéntes felajánlás volt ez a polgármesterek részéről, s bár a 3200 önkormányzat élén különböző habitusú vezetők állnak, egyre többen értik, miért és hogyan profitálhatnak a programból.

95 százalékos állami rész

A miniszter szerint azzal, hogy az újra munkába állított emberek bérének és járulékainak 95 százalékát központi forrásból fedezik, s úgynevezett foglalkoztatásszervezőket biztosítanak az új rendszer gördülékeny működtetéséhez, a terhek jelentős részét leveszik a települések válláról. Az idén kétezer, jövőre háromezer foglalkoztatásszervezőből álló kontingens felosztásáról pályázattal döntenek. Pályázatokat ír ki a Regionális Fejlesztési Tanács is az Út a munkához program helyi eszköz- és anyagköltségeinek finanszírozására.

Szűcs Erika azt mondta, hogy a program nemcsak a települések szolgáltatási körének bővítésére, hanem az önkormányzati intézmények dolgozóinak tehermentesítésére, illetve a közmunkának köszönhetően a falvak, városok tisztábbá tételére is kiváló lehetőséget nyújt. Hozzátette, hogy a polgármesterek előzetes kalkulációi szerint az új rendszer igazi eredményei 2-4 év múlva érzékelhetőek majd igazán.