Sokkal bonyolultabb az egészségügyi reform annál, mintsem hogy alapvető igazságokat mondhassunk ki, akár így, akár úgy. Nem véletlen, hogy már tizenöt éve felmerült az ágazat átalakítása, ami a köztudatba a kórházi ágyak csökkentésének terveként került be, majd a tiltakozások és a politikai hatalom folyamatos visszakozásai miatt mindig lekerült a napirendről. Miközben betegek, orvosok és más egészségügyi dolgozók egyaránt jól tudják, hogy mára a magyarországi egészségügy helyzete tarthatatlanná vált. A kezelésekre szorulók emberi méltóságukat kénytelenek feladni bizonyos helyzetekben; az őket ellátók pedig korszerű eszközök és pénzhiány miatt a modern gyógyítás helyett kényszermegoldásokat alkalmaznak.

Nem nálunk merült fel először, hogy a fennálló problémákra megoldásként az egészségügybe, sőt, a közkórházakba is be kell engedni a magántőkét. S ahol eddig ez felmerült, mindenhol – a mienknél sokkal régebbi, és kevésvé “vad” kapitalizmusokban is – komoly társadalmi vitát váltott ki. A magántőke teljes kizárása helyett a jó válasznak azonban a tőke működésének a hatékony szabályozása bizonyult, tehát a most készülő kórháztörvény előkészítőinek is erre kell törekedniük.

Az illetékes tárcák miniszterei, államtitkárai nyilatkozataikban – már ahol őket is meghallgatják, és nem csak a sokkal hangosabb tiltakozók kapnak nyilvánosságot – hangsúlyozzák, hogy a tervezett törvény nem szolgáltatja ki sem a betegeket, sem az egészségügyi dolgozókat a leendő befektetőknek, sőt, jobb helyzetbe hozza őket a jelenleginél. Vajon igazat beszélnek? Magam hetek óta várom, hogy higgadt elemzők is értékeljék a kormányzati elképzeléseket, de vagy nem kérdezik őket, vagy nincsenek ilyenek. Ezért az ő segítségük nélkül, eddigi gazdasági (és nem egészségügyi!) szakújságírói tapasztalataimra hagyatkozva gondolom azt, hogy a tárcák vezetői ez ügyben igazat beszélnek. Több okból is valódi megoldást jelenthet a magántőke a kórházakban: 1. Van belőle, míg a költségvetési kassza nem bírja a terheket. 2. A hosszútávon eredményre vágyó befektetőnek már rég nem lehet az egyetlen és kizárólagos szempontja a tőke megtérülése, hanem pézügyi hatalmuk egyre inkább egyfajta társadalom iránti felelősségel is párosul. Enélkül ugyanis abban a piacgazdaságban, ahol a vevői igények elébe kell menni, senki nem nyerheti meg szolgáltatásainak, termékeinek a fogyasztókat. A fogyasztói kereslet ugyanis előbb-utóbb ugyanolyan hatalommá válik, mint maga a tőke, és éppen a tőke fölé emelkedve. 3. A befektető –ha csak nem maga is szakember, és menedzseri feladatokat is felvállal – nem szól bele cégeinek szakmai vezetésébe. Ő csak azokat az elvárásokat fogalmazza meg, amelyeket a menedzsereknek teljesíteniük kell. Tehát oktalan az a félelem, hogy az orvosok leendő tulajdonosaiknak engedelmeskedve írnak, vagy nem írnak majd elő egy magánosított kórházban kezeléseket. Ezt továbbra is saját szakmai belátásuk szerint kell, hogy megtegyék. S ha egy feltőkésített, jobb adottságokkal rendelkező kórházban dolgoznak, még kevesebb szakmai kompromisszumot kell kötniük, mint jelenleg.

Emlékezzünk, milyen botrányokat okozott, amikor a magántőkét először beengedtük a fogászati ellátásba, majd más szakrendelésekbe. Tessék mondani, romlott ezáltal a színvonaluk? Én csak egyetlen példát tudok mondani, a saját lakókörzetemben, a budaörsi rendelőintézet funkcionális privatizációja zajlott le az országban elsőként, három éve. S míg korábban egy szemészeti vagy egy laboratóriumi vizsgálatra is be kellett utaznunk a fővárosba, jelenleg korszerű rendelőkben, elismert szakorvosokkal várják a helyi és a környékbeli betegeket. És egy-két, másutt is csak plusz pénzért elérhető szolglátatást kivéve, természetesen a tébékártyámmal “fizetek”.

Miért tilatkoznak mégis oly sokan a kórházak magánosítása ellen? Szerintem azért, mert kevés és torz információkkal rendelkeznek a kormányzati elképzelésekről. S azért, amiért szinte minden változás ellen tiltakozunk. Még akkor is, ha látjuk, saját bőrünkön érezzük: a meglévő rendszer rossz. Magam azt szorgalmazom, hogy próbáljunk ki végre valami jobbat!

Írja meg véleményét!