– Mennyiségi szempontból igen látványos eredményekkel is járhat egy-egy ilyen kampány, hiszen a közösségi vásárlói oldalak nagyszámú elérést biztosítanak viszonylag kevés ráfordítás mellett – magyarázza Papp István, a BDO Hotel és Ingatlan tanácsadója. – Az így elért vásárlók ugyanakkor igencsak távol állhatnak az adott hotel által megcélzott vendégkörtől.
Az Accenture 2010-es tanulmánya szerint az együttműködő fogyasztás egyike a hat közeljövőben meghatározó, az új üzleti modellekre hatást gyakorló piacformáló kölcsönhatásnak. (A közösségi vásárlásban rejlő lehetőségekről itt olvashat részletesebben.) Kialakulásának alapfeltétele volt az internetes ismeretségi hálózatok növekedése és a digitalizáció, ami lehetővé teszi a fogyasztók számára, hogy csoportokat alkossanak, amelyek felfokozzák alkuerejüket. Ez azt jelenti, hogy együttműködve kedvezőbb feltételekkel juthatnak hozzá mindahhoz, amit szeretnének.
– A közösségi vásárlós oldalakon való megjelenés elsősorban egy új és különleges marketingeszköz, amely a legkisebbek számára is elérhető. Az oldalak szakemberei elkészítik a reklámanyagot a megbeszélt feltételek szerint és azt különböző csatornákon – többek között emailben és közösségi oldalakon– eljuttatják több tíz- vagy akár százezer partnerükhöz. Olyanokhoz, akik valamilyen módon hozzájárultak, hogy eljuttassák hozzájuk az ajánlatokat, tehát nem utasítják el a marketing üzeneteket – magyarázza Schlesinger Haim, a NapiTipp egyik alapítója.
Imázsrombolás
A költségmentes marketing pedig az amúgy nehéz helyzetben lévő szállodák számára is vonzó eszköz. Csakhogy a közösségi vásárlói oldalak látogatói elsősorban nem az úti cél, hanem a kedvezmények mértéke alapján választanak. Emiatt csak kis töredékük válik visszatérő vendéggé. Költési hajlandóságuk igen mérsékelt, egyéb kiadásokkal tehát nehezen tudják kompenzálni a jellemzően 40-60 százalékos kedvezmény, és a gyakran a 30 (!) százalékot is meghaladó jutalék miatt adódó bevételkiesést.
A dömpingáron zajló értékesítés további veszélye hosszabb távon az imázsrombolás lehet, hiszen az olcsóbb vendégek zavaró viselkedése épp a minőségi, visszatérő vendégkört riaszthatja el.
– A kuponos értékesítés valóban hasznos segítség lehet megfelelő marketingháttér nélkül működő szálláshelyek számára, és okos tervezéssel alkalmas lehet a szezonális hatások kivédésére is. Tömegessé válása azonban hosszabb távon akár a teljes piacon negatív árspirált indíthat be, aminek a jelenleg is nehéz helyzetben lévő magyar szállodaipar számos szereplője áldozatává válhat – figyelmeztet a BDO szakembere.
Szilágyi Dávid, a Dream Deal ügyvezetője szerint viszont a közösségi vásárlás lényegét és mozgatórugóját jelentő hatalmas kedvezmények azt jelentik, hogy a szolgáltató valamennyi ráfizetéssel adja el a meghirdetett számú terméket – erre fel kell készülni a szakember szerint, bár jó esetben lehet, hogy nullszaldóra is kihozható az ajánlat. Ez a veszteség azonban tulajdonképpen maga a marketing költség, amit egy igen hatékony eszköz használatáért fizet a cég.
Aggodalomra azonban még nincs ok: miközben a hazai közösségi vásárlási portálokon egyre több szálloda kedvezményes ajánlata megjelenik, a KSH idei első félévre vonatkozó statisztikája szerint a belföldi vendégek száma stagnált. Ha a bruttó szobaár-bevételeket nézzük, 2011. első négy hónapjában 13,5 százalékkal volt magasabb a 2010 évinél, de még így is 15,2 százalékkal maradt el a 2008-as több mint 34 milliárd forinttól. A 2011. január-április havi szállodai szobaárbevételek a 2007. évi szinten voltak.