Az áru útjának nyomon követését és a kereskedéssel egyidejű ellenőrzéseket biztosító Elektronikus Közútiáruforgalom-ellenőrző Rendszerrel (ekáer) már nemcsak a fantomcégekhez, hanem a működő, ám adóelkerülő gazdálkodókhoz is eljut a NAV. Így jóval nagyobb az áfacsalások nyomán keletkezett adóhiány megállapításának és behajtásának esélye. A különösen nagy kockázatú tejkereskedelemnek az ekáer ellenőrzéseken keresztül is kiemelt figyelmet szentel az adóhivatal.
Az elmúlt egy évben a NAV ellenőrzési tapasztalatai mellett számtalan közérdekű bejelentés érkezett az import tejtermékek kiugróan alacsony fogyasztói ára miatt. Az ezek nyomán indított vizsgálatok kiderítették, hogy az adócsalások elkövetői több százmillió forint kárt okoztak az államnak.
Az egyik esetben a cseh eredetű tejet feltűnően alacsony áron szerezte be magyar partnerétől egy gazdálkodó. A számlázási láncolat első hazai szereplője – a közbeiktatás céljának megfelelve – az ügyletek utáni adót nem fizette be. A láncolat végén lévő társaság pedig, hogy leplezze a csalást, legálisan is vásárolt tejet. A két beszerzés körülményei és a vételár különbsége is igazolja, hogy a társaság tisztában volt a jogszabályokkal. Így az is egyértelmű, hogy vezetői tudatában voltak az adócsalási láncolat működésének. (Az ekáer egyébként valóban hozzájárult a gazdaság fehéredéséhez.)
Az elmúlt három évben a tejágazatban lefolytatott csaknem kétszáz adóellenőrzés megközelítőleg 5,5 milliárd forint adókülönbözetet tárt fel. Az ekáer bevezetésének és a fokozott ellenőrzések hatására egyes kiskereskedelmi áruházláncok elsősorban magyar tej forgalmazására szorítkoznak, illetve import esetén közvetlenül a gyártótól szerzik be az árut kikerülve ezzel a láncolatos áfacsalásban való érintettség kockázatát.
A NAV revizorai és pénzügyőrei folytatják az ellenőrzést a tejpiacon és szükség esetén átadják az információkat a pénzügyi nyomozóknak.
