Ki ne tapasztalta volna már, hogy kollégáinak telefonálása, beszélgetése, a jövés-menés közepette nem tud koncentráltan dolgozni. Ezt lehetővé teszi, ha „gondolkodó fülkét” állítunk fel, valahol a nagyteremben. Azoknak részben üvegborítása van, hangszigeteltek és ha beülünk az asztalhoz, nem látjuk egy munkatársunkat sem, csak a falat – nyugodtan dolgozhatunk.
A gond csak az, hogy ezt a megoldást az emberek nagy többsége nem szereti. Nyomasztja őket a bezártság, elszigeteltség, vagy éppen az, hogy valahonnan, az üvegfalon át, mások láthatják, mit művelnek odabenn.
Célszerűbbnek tűnik ezért egyfajta „könyvtárszoba”. Akár a nagyteremből leválasztott, vagy másutt kialakított kisebb helyiség
azok számára, akik alkalmanként koncentráltan, csendben kívánnak dolgozni. A berendezés valóban a diákkorban használt könyvtári teremre emlékeztet: asztalok olvasólámpákkal és hasonló szabályokkal: tilos telefonálni, beszélni, nevetni.
Van persze még egy lehetőség, amely a legolcsóbb, ha nem is mindenki kedveli: a fejünkre húzunk egy hangszigetelős fejhallgatót, bekapcsoljuk kedvenc zenénket és semmi mást nem hallva szenteljük magunkat a munkának.
(Forrás: t3n.de)
