A hazai forrású innovációs támogatásokról, azok 2019-es átalakításáról tartott előadást a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnöke. „Az NKFI Hivatalhoz 2018-ban 2267 támogatási kérelmet nyújtottak be, összesen 194 milliárd forint értékben, amelyből 78 milliárd forintot ítélt meg a hivatal – közölte Dr. Birkner Zoltán. Magyarország 2020-ra a GDP 1,8%-át kívánja K+F-re fordítani. „Jelenleg az első 50 vállalat adja a K+F hozzájárulások döntő többségét, amibe a kkv-kat is be kellene vonni” – jelezte az NKFI Hivatal elnöke.

„Mivel az innováció-vezérelt társadalmak viszik előre a világot, így hazánknak is fel kell zárkóznia. Jelenleg az EU-ban innovációs szinten az alsó harmadba tartozunk, a 21. helyen állunk, ami évek óta nem változik. Változtatni kell tehát a finanszírozási rendszeren, és új szolgáltatási és ösztönzési formákat kell bevezetni” - mondta Dr. Birkner Zoltán.

Kép: Pixabay

2021-től különösen fontossá válik az innovációs fejlesztések támogatása az EU-ban, a Horizont Európa Programnak köszönhetően. A Program három pillére alapján hazánk is újragondolta a támogatási struktúrát. A Kutatási Alap újdonsága a mecenatúra, vagyis annak támogatása, hogy magyar kutatók is hozzáférjenek, megjelenjenek európai konferenciákon, folyóiratokban, valamit a tudományos utánpótlás nevelésre is hangsúlyt helyez. Emellett az Innovációs Alap pedig nagyságrendileg 70 milliárd forint, ami a vállalati innovációs K+F tevékenységet támogatja, az egyetemeket pedig partnerként kérhetik fel a cégek.

A vállalati innovációk támogatásáról a hivatal az érintettekkel is egyeztet; a korábbi nyertesek és elutasítottak kérdőíves megkeresést kaptak, a piac szereplői pedig az Országos Innovációs Fórum keretében személyesen is elmondhatják véleményüket a támogatási rendszerről. A konzultáció célja növelni az együttműködő partnerek számát, illetve a közöttük lévő kommunikáció fokozása. Arra is keresik a választ például, hogy meddig legyen támogatható egy kisvállalkozás, mi legyen az elbírálási szempont: a vállalat pénzügyi teljesítménye, vagy hogy mennyire újszerű az ötlet. "A tapasztalatok alapján új konstrukciókat alakít ki a hivatal, aminek része a pályázati értékelés megújítása is" – mondta az elnök.

A sikeres innovációs projektek projektfejlesztési és menedzsment tapasztalatait osztotta meg a közönséggel az egyik legnagyobb hazai tanácsadóvállalat, az MKB Consulting értékesítési igazgatója. Szőcs Árpád szerint a hazai vállalkozások évről évre nyitottabbak az innovációs és K+F fejlesztési lehetőségekre, és folyamatosan keresik az ehhez kapcsolódó pályázati forrásokat. Az MKBC az innovációs projektek menedzselése során a projektek generálásától, a megvalósításon keresztül egészen a projekt zárásig jelen van. Egyre több vállalkozás látja azt is, hogy a K+F projektek esetében kiemelt fontossága van az előírt adminisztrációs lépések betartásának, hiszen ezzel biztosítható a megszületett eredmények jogi, adóügyi és könyvelési dokumentációja. Az elmúlt évek tapasztalata volt az is, hogy sikeres K+F projekteket olyan cégek tudnak megvalósítani, melyek stabil létszámmal, eredménytermelő képességgel és az innovációra nyitott céges kultúrával rendelkeznek.

Az idei évben várhatóan jelentős szerepe lesz a hazai innovációs és K+F pályázati forrásoknak, illetve szerepet kaphatnak még a „visszacsorgó” forrásokból elérhető uniós támogatási lehetőségek is.

Új lehetőségek és kihívások az innovációs törvény módosítása alapján

Január 1-jével módosult az innovációs törvény és a felsőoktatási törvény, ami új kihívásokat és egyben lehetőségeket jelent a költségvetési kutatóhelyek, az egyetemek és a cégek számára – mondta Dr. Lukácsi Péter ügyvéd, az SBGK Ügyvédi Iroda partnere; egyetemi adjunktus az ELTE Polgári Jogi Tanszékén, a Magyar Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Egyesület (MIE) alelnöke.

Január 1-je előtt a felsőoktatási törvény szerint, ha a felsőoktatási intézmény vagyont szerzett, annak tulajdonjoga, jogosultsága az államot illette meg, az egyetemmel vagyonkezelői szerződést kötött az állam. Ezzel egyező szabályt tartalmazott az innovációs törvény a szellemi alkotáshoz fűződő jogok tekintetében a központi költségvetési kutatóhelyekkel kapcsolatban. Ez adott esetben jogi bizonytalanságot jelentett, a hasznosítani kívánó ipari partnerekkel való együttműködést is nehezítette, akadályozta. A törvény módosítását indokolta az is, hogy a kutatási eredmények hasznosítása nagyobb prioritás, mint a szellemi alkotások állami vagyonkörben tartása. Január elsejétől a szellemi alkotásokhoz kapcsolódó jogosultság az adott, kutatóhelynek minősülő központi költségvetési szervet illeti meg. Azonban továbbra is szellemitulajdon-kezelési szabályzatot kell létrehozniuk, azzal, hogy a költségvetési kutatóhely a szellemi alkotást a szellemitulajdon-kezelési szabályzatában foglaltak szerint hasznosíthatja vagy értékesítheti. A kutatóhelyeknek éves jelentéstételi kötelezettségük áll fenn az innovációs törvény szerint.

A hasznosító (spin-off) vállalkozás fogalma is megváltozott, bővült: továbbra is hasznosítás céljából létrehozott vállalkozást jelent, azonban már nem csak apport címén szerezheti meg a szellemi alkotáshoz fűződő vagy hasznosítási jogokat, hanem átruházás, vagy licencjog révén is.  Remélhetőleg az új törvény az ipari szféra és a költségvetési kutatóintézetek, egyetemek hatékonyabb együttműködését teremti meg - összegezte Dr. Lukácsi Péter.