Újabb öngólt rúghatott a kormány

Több mint hatezer vállalkozás könyvvizsgálati kötelezettsége szűnt meg januártól, mert az állam 200 millióról 300 millió forintra emelte azt az éves árbevételküszöböt, ami felett kötelező a könyvvizsgálat. Az intézkedés az érintetteket jelentős adminisztrációs tehertől mentesíti, az államkasszában ugyanakkor bevételkiesést eredményezhet.

Csökkennek az adminisztrációs terhek – Kép: Freestock

A vállalkozások adminisztrációs kötelezettségeit és költségeit több jogszabályváltozás is érintette az elmúlt egy-két évben. „A kormányzat láthatóan úgy akarja csökkenteni az adminisztrációs terheket, hogy közben megtisztítja a piacot a káros elemektől” – mondja Tóth Tamás, az Opten céginformációs szolgáltató ügyvezetője. Ezek a célok azonban néha ellentmondanak egymásnak, így az intézkedések nem mindig érnek célba, máskor pedig kérdéses, hogy a közvetlen haszon felér-e a közvetett hatásokból származó veszteséggel.

A terhek csökkentését célozta a kisadózók tételes adójának (kata) a bevezetése, illetve a nagyobb vállalatokat érintő többlépcsős könyvvizsgálati kötelezettség enyhítése. Ezek az intézkedések azonban nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket: a katakétségtelenül egyszerű adminisztrációja ellenére sem vált népszerű adózási formává, a könyvvizsgálati enyhítés pedig ellentétesnek bizonyulhat a szürkegazdaság elleni harccal, és több milliárd forintos bevételkiesést jelenthet az államnak. (A kiváért sem tolonganak a cégek.)

A 2012-es lazítás folytatásaként 2014-től 200 millióról 300 millió forintra emelkedik a könyvvizsgálati kötelezettség éves minimum-árbevételi határa, a statisztikák azonban azt mutatják: az adózási fegyelem nagyságrendeket romolhat a „kedvezményezett” vállalatok körében.

A módosítással több mint hatezer vállalakozás könyvvizsgálati kötelezettsége szűnik meg, s ezzel több mint 1500 milliárd forintnyi piaci forgalom kerül ki a szigorított ellenőrzés alól. Márpedig az ellenőrzés hiánya a magyar cégeknél gyakran eredményez „ügyeskedést”. Ezt igazolja, hogy a rendelkezésre álló adatok szerint a jelenlegi 200 milliós limit alatti és fölötti cégek adófizetési „hajlandósága” meglehetősen nagy különbségeket mutat. A 180–200 milliós éves árbevételű, könyvvizsgálatra nem kötelezett cégek befizetett adója az árbevételhez viszonyítva alig éri el a 0,6 százalékot, míg a 200–220 milliós forgalmi szegmensben az arány több mint tízszeres, 7,6 százalék.

„A hasonló árbevételű cégek eredményességének nagyságrendi különbségét nem igazán lehet természetes okokra visszavezetni. Sokkal valószínűbb, hogy a szigorú könyvvizsgálati felügyelet nélkül egyes cégek hajlamosak esetenként unortodox megoldásokat is alkalmazni adófizetési kötelezettségük csökkentése érdekében” – figyelmeztet az Opten igazgatója.

Fulladoznak az adminisztrációs terhektől a cégek
Az elmúlt években intézkedés történt a vállalkozók adminisztrációs terhelésének csökkentésére, s ezek kormányzati források szerint 500 milliárd forinttal csökkentették a cégek kiadásait. A legtöbb vállalkozás azonban mégis az adminisztrációs terhek növekedésére panaszkodik.
A legegyszerűbb adóügyi összefüggéseket figyelembe véve a 200 milliós limit 300 millió forintra emelése 3-4 milliárd forint bevételkiesést okozhat az államnak. Tágabb összefüggéseket, például a járulékokat és a közvetett szürkegazdasági hatásokat is vizsgálva azonban a lépés ennél két nagyságrenddel nagyobb, 30-40 milliárd forintos bevételtől foszthatja meg az államot.  A statisztika alapján a könyvvizsgálati kötelezettség csökkenti a fizetési nehézségeket, segíti a likviditási egyensúly fenntartását. A könyvvizsgálatra kötelezett cégek 12 százaléka ellen indult végrehajtás 2012-ben, míg a limit alatti cégek esetén ez az arány 14 százalék volt.

A cégeknek sem feltétlenül éri meg a könyvvizsgálat elvetése, könyvvizsgálói támogatással ugyanis a legális adókedvezmények szélesebb körét tudják igénybe venni a vállalatok. A 2012-es beszámolók elemzése alapján a 200–220 milliós árbevételű, könyvvizsgálatra kötelezett szegmens adózás előtti eredményhez viszonyított adója 9 százalék, míg a 180–200 millió forint árbevételű szegmensben ez az arány 10 százalék felett van az Opten statisztikája szerint – a könyvvizsgáló nélküli cégek tehát csak kevesebb számvitelileg is törvényes adókedvezményt tudtak igénybe venni.

 

Véleményvezér

Lázár János hatalmas öngólja, a betiltott vonatinfó helyére egyre újabb verziók születnek

Lázár János hatalmas öngólja, a betiltott vonatinfó helyére egyre újabb verziók születnek 

A betiltás a digitális világban immár mulatság tárgya.
Semmi nem fog Magyar Péteren

Semmi nem fog Magyar Péteren 

Ezúttal komoly kihívóra lelt Orbán Viktor.
Ha valaki féláron szeretne friss gyümölcsöt csak Bécsbe kell kiugrania

Ha valaki féláron szeretne friss gyümölcsöt csak Bécsbe kell kiugrania 

Hol van már Magyarország egykori olcsósága.
A fideszes oligarcháknak már annyi pénzük van, hogy lebegő luxusvillára is jut Tihanyban

A fideszes oligarcháknak már annyi pénzük van, hogy lebegő luxusvillára is jut Tihanyban 

A luxizás magyar császára nagyot villantott.
Gázra lépett a MÁV, pontosság és tisztaság helyett propaganda

Gázra lépett a MÁV, pontosság és tisztaság helyett propaganda 

A MÁV biztosítja a késést, a sző valódi és átvitt értelmében egyaránt.
Újabb furfangot eszelt ki a kormány a szabad sajtó betiltására Hadházy Ákos szerint

Újabb furfangot eszelt ki a kormány a szabad sajtó betiltására Hadházy Ákos szerint 

Csökken a normativitása a magyar társadalomnak.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo