Garanciát vállal az állam

Annak kapcsán, hogy milyen konkrét intézkedésekre lehet számítani a stratégia keretében, György László példaként elmondta, hogy az elérhető uniós forrásokból folyósított kedvezményes kamatozású kkv-hitelek mellett elérhető a garanciaprogram is. Ennek lényege, hogy azon kis- és középvállalkozások esetében, amelyek önerőből nem jutnának hitelhez, de egyébként piacképes termékkel rendelkeznek, az állam garanciát vállal, hogy a kereskedelmi bankok vállalják a hitelfolyósítást. Az államtitkár kiemelte, hogy így nem veszik ki a piaci kockázatvállalást a rendszerből, mégis segítséget nyújtanak a kevésbé tőkeerős cégeknek.

A kormány.hu oldalon teljes egészében elérhető stratégiában szereplő számok igazolják a György László által vázolt képet: ténylegesen döntő többségben vannak a mikro- és kisvállalkozások a magyar cégek között. A 2017-es adatok alapján az látszott, hogy a közel 560 ezer működő cég 93,1 százalékát mikro-, míg 5,8 százalékát kisvállalkozások adták, és a tapasztalatok szerint pont ezek azok a cégek, amelyek sokszor csak nehezen jutnak hitelhez.

Szintén a kkv-kat segíti az a program, amelyen az ITM a Külgazdasági és Külügyminisztériummal közösen dolgozik – ez olyan cégeket céloz majd, amelyek most készülnek kilépni a nemzetközi piacra. Az exporttámogatás az Innovációs és Technológiai Minisztériumnál jelenleg a Magyar Multi Programban jelenik meg, ahol projektalapú vissza nem térítendő támogatással és tanácsadással segítik az ígéretes vállalkozásokat.

A stratégiai pillérek konkrét intézkedései

A stratégiát ismertető dokumentumot megnézve több érdekességet is találni egyébként, például azt is tervezi a kormány, hogy a NAV által elkészített vállalati adóbevallások körét is szélesíti, és az itthon még újdonságnak számító, interneten szerveződő üzleti rendszerekhez kapcsolódó vállalkozások működési környezetét is felülvizsgálnák. Idetartozik az egyéni tartalmat fizetőkapu mögé rejtő oldalakat használó cégek működése.

A digitalizáció jegyében készülnek a vállalkozói mobilalkalmazás továbbfejlesztésére, a felhőalapú, NAV-hoz bekötött könyvelőrendszerek bevezetésének és az e-számlázás használatának ösztönzésére, valamint az online hatósági ügyintézést is még jobban kiterjesztené a kormány. A tervek szerint könnyebb lesz az adatszerzés a potenciális üzleti partnerekről is, mivel az egyes állami szervek nyilvános adatszolgáltatási körét is bővítenék.

A kkv-k pénzhez jutásának elősegítése érdekében tervben van a Magyar Tőkealap Program kidolgozása, valamint a már működő alapok rendszerének áttekintése és megerősítése. Emellett számítani lehet gazdaságfejlesztési városi alapok felállítására, az egységes hiteligénylési rendszer megteremtésére a mikrovállalkozások számára, valamint a jelenleg futó inkubátor- és kockázatitőke-programok értékelésére és felülvizsgálatára is. A kormány támogatná például a cégek a Budapesti Értéktőzsde XTEND piacára történő belépését is.