Akinek kéne, nem kapja, aki adhatná, ül rajta

Miközben a vállalatok négyötöde stratégiai eszköznek tekinti a tudást, mindössze 37 százalékuk rendelkezik tudásmenedzsment-stratégiával. A tudás szervezeten belüli áramlását a pozícióféltés, az érdektelenség és a bizalom hiánya is hátráltatja.

Sokszor a bizalom hiánya hátráltatja a tudás átadását - Kép: Pixabay

A tudásszervezetnek tekinthető vállalatok számára létfontosságú, hogy a tudásmenedzsmentet integrálják a napi munkába és motiválják munkatársaikat a tudásmegosztásra. Termékeik és szolgáltatásaik ugyanis kibogozhatatlanul összekapcsolódnak az alkalmazottaik fejében lévő tudással. A jelek szerint a vállalatok is rájöttek erre: míg a 2005-2006-ban, hasonló témakörben elvégzett kutatás során a megkérdezettek 46 százaléka számolt be tudásmegosztást elősegítő programokról, kezdeményezésekről, mára ez az arány 69 százalékra emelkedett – derül ki a „Szervezeti tudásmegosztás Magyarországon 2013/2014” című felmérésből.

Pedig folyamatos tudásátadás, képzés nélkül lehetetlen túlélni a válságos időszakokat.

A válaszadók 95 százaléka azt állította, azért osztja meg tudását másokkal, mert segíteni szeretne nekik. A gyakorlati tapasztalatok ugyanakkor dr. Tomka János, a KPMG Akadémia ügyvezető igazgatója szerint mást mutatnak. „Az emberek kevésbé segítőkészek, mint ahogy az a kérdőívből kitűnik. Saját tudásunkból igyekszünk megtartani magunknak annyit, amennyit csak lehetséges, ugyanakkor mások tudására úgy tekintünk, mintha az a miénk lenne” – mondta el Tomka. A válaszadók kétharmada viszonzást remélve abban is bízik, hogy mások olyan ismeretekkel rendelkeznek, melyre később nekik is szükségük lehet. A megkérdezettek mindössze fele osztja meg azért tudását, hogy értékes szakemberként ismerjék el.

A válaszadók többsége (58 százalék) azért nem tudja megosztani tudását, mert erre nem jut ideje. További nehézségként kiemelték még a technológiai lehetőségek kihasználatlanságát, és azt, hogy a fejekben lévő tudáshoz nehéz hozzájutni.  Ugyanakkor nem is feltétlenül szeretnék megosztani, amit tudnak. Kétharmaduk a pozícióját félti, de a bizalomhiány (41 százalék) és az érdektelenség (szintén 41 százalék) is szerepet játszik abban, hogy nem adják át tudásukat. Az Y-generáció képviselői az anyagi motivációt is hiányolják.

Olcsóbban és egyszerűbben is meg lehet úszni a betanítást
Egyre több kkv választja az elearninget, amellyel jelentősen egyszerűsödik és olcsóbbá is válik a betanulás, a kötelező oktatások és a tréningek szervezése, kivitelezése. Ám még mindig sok a félreértés a módszerrel kapcsolatban.
A tudásmegosztás eszközei

Tízből kilenc szervezetnél belső tréningek segítik a tudásmegosztást, egyértelműen ez a legnépszerűbb eszköz a vállalatoknál. Ezt követi a dokumentumkezelő és tudásbázis-rendszer használata (76 százalék) valamint a szakmai közösségek életében való részvétel (70 százalék). A külső tudásmegosztó technológiáknak egyelőre még kisebb szerep jut a cégek életében: a válaszadók 56 százaléka fér hozzá például a belső hálózatról Facebook-, illetve LinkedIn-fiókjához, ennél is kevesebben használhatnak külső videómegosztót (33 százalék), vagy olyan csapatmunkát segítő technológiát, mint a Google Docs (30 százalék). Megfigyelhető ugyanakkor, hogy ahol a külső eszközöket elérhetővé teszik, ott a válaszadók feltűnően nagy arányban használják ezeket tudásmegosztás céljából.

„Meglepő, hogy jellemzően az életkor emelkedésével nő az új technológiák tudásmegosztására történő alkalmazása munkavégzés során. A fiatalok és az alacsony beosztásban dolgozók ezeket a csatornákat elsősorban magáncélra használják, míg a felső vezetők 68 százaléka, a középvezetők 59 százaléka munkára is” – tette hozzá Tomka János.

 

Véleményvezér

Friss ketchup volt a tettes a prágai magyar nagykövetség lefestésében

Friss ketchup volt a tettes a prágai magyar nagykövetség lefestésében 

A ketchup ártalmatlannak bizonyult.
Szőlőbirtok szőlő nélkül, hogy kell okosba lenyúlni 89 millió forintot borturizmusra

Szőlőbirtok szőlő nélkül, hogy kell okosba lenyúlni 89 millió forintot borturizmusra 

Páratlan kilátás jár a NER-es birtok mellé.
Az Európai Csalásellenes Hivatal szerint 10 milliárd forintot kell visszafizetnie Magyarországnak

Az Európai Csalásellenes Hivatal szerint 10 milliárd forintot kell visszafizetnie Magyarországnak 

Bajban a kulturális és innovációs miniszter.
Bulgáriával közösen repesztünk az utolsó helyen

Bulgáriával közösen repesztünk az utolsó helyen 

Európa végére süllyedtünk.
Hatalmasat kaszálhatnak a jómódúak az olcsó állami lakáshitelen

Hatalmasat kaszálhatnak a jómódúak az olcsó állami lakáshitelen 

Az ügyeskedők nagy korszaka jöhet.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo