Nem sok értelme van - Kép: Pixabay

A jövő évre tervezett adóváltozásokat (is) tartalmazó, kedden nyilvánosságra került törvényjavaslat társadalmilag és gazdaságilag egyik legérzékenyebb eleme a 2012 nyarán bevezetett távközlési adó kiegészítésének szánt, az internetes adatforgalom után általánosan fizetendő 150 forint/ gigabyte nagyságú adótétel. A megkezdett gigabájtonként 150 forint internetadót a szolgáltatónak kell fizetnie, azonban várhatóan erősen hatással lesz a fogyasztói árakra is. Az adó összege havonta magánszemélyek után legfeljebb 700 forint lehet, míg cégek esetében 5000 forint.

A kedden bejelentett jövő évi adótörvényekről részletesebben itt olvashat!

Pont nem azt sújtja, akit kellene

A BDO Magyarország álláspontja szerint egy ilyen adótétel általános bevezetése jelentős hátrányokat okoz a társadalom és a gazdaság számtalan területén, ugyanakkor messze elkerüli az adó bevezetésének valódi célját: az interneten jelentős bevételeket elérő vállalkozások megfelelő adóztatását. Ahhoz, hogy egy ilyen új adó az aktuális költségvetési célok mellett a kitűzött kormányzati politikai és társadalmi célokat is elérje, vagy azokat legalább ne akadályozza, a BDO véleménye szerint az alábbi érdemi módosítások szükségesek:

A lakossági előfizetők teljes kihagyása a tervezett adó hatálya alól. Az internet ebben a fogyasztói körben ugyanis elsődlegesen tudást, gyors ismeret- és információszerzést valamint kikapcsolódást jelent, nem pedig adóztatható jövedelmet vagy fogyasztást.

A vállalkozói internetfelhasználók bevonása a tervezett adónem alá, különös figyelemmel az alábbi szempontokra: legyen felső korlátja az adónak (lásd tranzakciós illeték elve). Figyelembe kell venni szolgáltatás jellegét (teljesen eltérő internetes adatforgalmat produkál egy általános kkv, például egy több száz fejlesztőt vagy munkavállalót foglalkoztató szoftverfejlesztő és-szolgáltató, mint egy szolgáltatóközpont (SSC) vállalkozás).

Az új adónem legyen figyelemmel az esetlegesen fizetendő (szintén a közelmúltban bevezetett) reklámadóra, amelyet internetes reklámok esetén már fizetnek az érintett vállalkozások, illetve a környező országokhoz képest (ahol még nincs ilyen adó) ne jelentsen azonnali adózásbeli versenyhátrányt.

„Egy megfelelően fókuszált és jól előkészített, az internetes adatforgalmon alapú adó (úgynevezett byte adó) az útdíjhoz hasonlóan eredményesen bevezethető az internet minden pozitív társadalmi tulajdonságának megtartása mellett – hangsúlyozza Gerendy Zoltán, a BDO Magyarország vezető adótanácsadó partnere. - Elengedhetetlen azonban, hogy az internetes „útdíjat” csak az fizesse, aki ténylegesen üzleti célra használja a „digitális országúton”, és ne az, aki csak a járdán sétál és kirakatokat néz, vagy éppen az út mentén kirándul.”

Tiltakozik az IVSZ

Az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége továbbra is tiltakozik az internetadó bevezetése ellen, ahogy tette azt a korábbi években is. Magyarország lakossága és vállalkozásai ilyen terhek nélkül is lemaradásban vannak internethasználat és versenyképesség tekintetében Európa többi országához képest, egy olyan korszakban, amikor az internet nem csak a kommunikáció eszköze, de a gazdaságfejlesztés hajtóereje is. (A magyar kis- és középvállalkozások jelentős része amúgy is szinte még középkori szinten van az IT terén.)

Az internetszolgáltatást érintő bármilyen adóteher - minden egyéb magyarázat ellenére - biztosan az előfizetési-szolgáltatási díjak növekedéséhez vezet és az elmúlt években egyébként is lecsúszó magyar versenyképességet rontja, a foglalkoztatottságot csökkenti. A lakossági árak várható változása vagy a szolgáltatások korlátozása éppen a leginkább rászoruló réteg számára teszi nehézzé a mindennapi életet és a munkaerő piaci versenyképességet. A vállalati ügyfelek felé való továbbhárítás pedig a gazdaság minden szereplője számára drágábbá teszi a működést, ez közvetetten szintén beépül minden fogyasztói termék árába.

Az IVSZ előzetes véleménye szerint a 2014. október 21-én benyújtott T/1705. számú törvényjavaslat 150. §-a szerinti „internetadó”…

…ellehetetleníti a Kormány által kitűzött legfontosabb infokommunikációs célt, a háztartások szélessávú internet összekötetéssel történő ellátását 2018-ra;

…az esélyegyenlőség megteremtésével, a digitális szakadék felszámolására tett intézkedéscsomag céljával helyezkedik szembe, fokozva az elmaradott, alacsony gazdasági potenciállal bíró területek további leszakadását;

…negatív hatást gyakorol a GDP növekedésére;

…a közterhekhez jelenleg is nagymértékben hozzájáruló, jelentős beruházásokat végrehajtó (az elmúlt egy évben több mint 300 milliárd forintot befektető) szolgáltatók terhét növeli, az adóelkerülő, tisztán internet alapú nemzetközi cégeknek biztosítva versenyelőnyt;

…a kis-közepes (szinte 100%-ban magyar tulajdonú) kábelszolgáltatókat rövidtávon megszűnésre kényszeríti;

…a mobil cégek jövőbeni üzleti modelljét, legális szolgáltatásait (tartalomszolgáltatás: mobil TV, zenei streaming) egy ilyen adó közép-hosszútávon ellehetetleníti;

…a fix szolgáltatókat tartós veszteségbe sodorja, középtávon a verseny teljes megszűnésével, a tőkeerős szolgáltatók kivonulásával fenyeget;

…amennyiben az IPTV-re is vonatkozik, úgy az az óriási adatigény miatt várhatóan lekerül a szolgáltatók palettájáról

…az üres hordozók után fizetett díj (amelyre részben az illegális tartalmak felhasználása miatt kerül kiszabásra) kettős adóztatást jelent, így ellentétben áll a vonatkozó uniós normákkal, bi-és multilaterális egyezményekkel.