Gyógyturizmus Magyarországon, a wellnessen túl
Ha azt mondják, hogy egészségturizmus, a legtöbb ember egyből a gyógyvizekre és a wellness szállodákra gondol, pedig Magyarország a fogturizmus területén is kiemelkedik. Ez a folyamat a ‘80-as és ‘90-es években kezdődött, amikor a környező országok (pl. német, osztrák, olasz) lakosai felfigyeltek a megfizethető, mégis minőségi fogászati szolgáltatásokra. Ennek elsődleges előidézői a más EU-s tagállamokban elérhető fogászati kezelések magas árai, a hosszú várakozási idők, a magas minőségű hazai szakértelem és a fapados járatok megjelenése. Mindezeknek köszönhetően már az Egyesült Királyságból, Írországból, Franciaországból és a Skandináv országokból is érkeznek páciensek, akiknek egy fogászat Budapest belvárosában is már egy költséghatékony választás lehet.
Ügyfélközpontú szemlélet
Ugyancsak a hazai fogászatok melletti érv a páciensekkel való kivételes bánásmód. Egy olyan fogászati klinika, amely évtizedes tapasztalattal rendelkezik, már önmagában garanciát jelenthet a minőségre, a több ezer pozitív vélemény és értékelés pedig ugyancsak motiváló erő a potenciális páciensek számára.
Külső tényezők
A fogászati kezelések árain nagy valószínűséggel érződni fog a világot átható bizonytalanság, a járvány, a háború és az infláció hatása. A különböző fogászati és fogtechnikai alapanyagok, gépek és berendezések több mint 90 százalékban importból származnak - jelentős részük Svájcból -, így ezt a kitettséget az árfolyamingadozások, valamint a logisztikai nehézségek még érzékenyebben érintik.
Utóbbi, a külföldi páciensekre nézve pozitív hatással van, hiszen így a hazai árak még kedvezőbben hatnak a más országokból érkezők számára, megőrizve ezzel a piac versenyképességét.
Egyes szakértők szerint 15-20%-os áremelkedésre van szükség a szektorban ahhoz, hogy a piaci szereplők ellensúlyozni tudják a drágulást.