Egy vállalkozás székhelye már önmagában is sok mindent elárulhat egy adott cég működéséről. Ha egy vállalkozás presztízs értékű területen, vagy irodaházban működik, az a partnerek számára komoly információértékkel bírhat. Természetesen önmagában még nem minősítő tényező egy cím, de a sok pénzügyi és egyéb eljárási adat mellett egy cím információmorzsákat árulhat el az adott vállalkozás kultúrájáról, működéséről.
A székhelycímek vizsgálata még fontosabbá válik, ha egy adott vállalkozás székhelyét nem önmagéban, hanem egyéb vállalkozások székhelyével vagy éppen tulajdonosok lakcímével együtt vizsgáljuk.
Megye | Tulajdonos címén működő vállalkozások aránya |
Főváros | 28,32% |
Baranya megye | 42,92% |
Bács-Kiskun megye | 40,17% |
Békés megye | 41,87% |
Borsod-Abaúj-Zemplén megye | 40,27% |
Csongrád-Csanád megye | 40,50% |
Fejér megye | 44,42% |
Győr-Moson-Sopron megye | 39,73% |
Hajdú-Bihar megye | 45,43% |
Heves megye | 42,04% |
Komárom-Esztergom megye | 42,02% |
Nógrád megye | 41,34% |
Pest megye | 48,01% |
Somogy megye | 40,00% |
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye | 38,40% |
Jász-Nagykun-Szolnok megye | 46,47% |
Tolna megye | 43,78% |
Vas megye | 35,59% |
Veszprém megye | 40,38% |
Zala megye | 37,81% |
Ma Magyarországon a vállalkozások 37 százaléka valamelyik tulajdonos lakcímén működik, ez a gyakorlatban 194 ezer vállalkozást jelent. Ezek a cégek legtöbb esetben kisebb vállalkozások, de összeségében ez a vállalkozói kör 328 ezer bejelentett alkalmazottnak ad munkát, azaz nemzetgazdasági szempontból is tényezőnek számítanak. A tulajdonos címén működő vállalkozások száma az elmúlt években még növekedett is. Területi eloszlásban Pest, Jász-Nagykun-Szolnok és Hajdú-Bihar megyében a legmagasabb a tulajdonosok címén működő vállalkozások aránya, míg a Fővárosban a legalacsonyabb, de még itt is 28 százalék felett van ez az arány.
A tulajdonos címén működő vállalkozások számának növekedése ugyanakkor nem jelenti azt, hogy a hazai cégbázis tovább aprózódott volna, hiszen a teljes cégbázishoz képest az arányuk még valamelyest csökkent is. Ráadásul működik az országban 700 olyan társas vállalkozás, amely valamelyik tulajdonos lakcímére van bejegyezve, és éves árbevétele meghaladja az 1 milliárd forintot. Ezen milliárdos vállalkozások száma ráadásul igen dinamikusan növekszik, mert egy évvel ezelőtt még kevesebb mint 600 ilyen vállalkozás működött az országban.
A címkapcsolatok vizsgálata ugyanakkor további érdekes tényeket is mutat. Jelenleg mintegy 528 hazai társas vállalkozásnak valamelyik tulajdonosa hajléktalanszállón lakik. A hajléktalanszállóhoz köthető cégek száma erőteljesen növekedett is az elmúlt években. Az ilyen vállalkozásokkal érdemes egy kicsit körültekintőbben bánni. Nem általánosítható, de fellelhető gyakorlat hazánkban, hogy a tulajdonosok úgy próbáltak menekülni a hátrahagyott tartozások elől, hogy nehéz helyzetbe került magánszemélyeknek játszák át vállalkozásukat.
A címkapcsolatok másik kategóriája, amikor egy adott címen sok vállalkozás működik. Ha egy tulajdonos több vállalkozás felett is befolyással bír, még akár gazdaságilag is indokolt lehet a közös székhely, ugyanakkor ennél sokkal extrémebb jelenségekkel is találkozhatunk a hazai cégek körében. Jelenleg 117 olyan székhelycím található a hazai cégjegyzékben, ahova több mint 100 társas vállalkozás van bejegyezve. Önmagában ezzel még semmi probléma nem lenne, de az adatok azt mutatják, hogy ezeken a frekventált címeken a problémás vállalkozások aránya magasabb.
A koronavírus alatt a moratóriumok miatt ugyan valamelyest javult a végrehajtások és a megszüntetésre irányuló eljárások száma, de még mindig erős a kapcsolat az adott címen működő vállalkozások száma és a negatív eljárások aránya között. Különösen a 20-nál több céget működtető székhelycímeken már meredeken növekszik a negatív eljárások aránya.