A Nyúl Terméktanács fő feladatának tekinti a nyúlhús megismertetését és népszerűsítését Magyarországon és külföldön. Juráskó Róbert, a szervezet elnöke tájékoztatása szerint a nyúlhúsfogyasztás rendkívül alacsony Magyarországon, ezért a hazai nyúltenyésztés exportorientált. Az alacsony fogyasztás miatt a hazai boltok polcain néhány évvel ezelőtt a nyúlhús még ritkaságnak számított. Ma már szinte valamennyi nagyobb bevásárlóközpontban beszerezhető, igaz, némelyikben inkább csak szezonálisan, a nagyobb ünnepek, főleg húsvét és karácsony előtt.
A nyúlhúsfogyasztás elutasításnak egyik oka a társadalomban elterjedt képtársítás: sokan a húsvéti állatként megismert bájos szőrmókot látják maguk előtt. A nyúlhús számos pozitív élettani hatással bír a könnyű emészthetősége és a magas fehérje- és alacsony zsírtartalma miatt. A Terméktanács azt szeretné elérni, hogy az átlagos családok asztalára legalább hetente egyszer kerüljön.
A nyúl viszont valójában nem olyan barátságos állat, mint a köztudatban elterjedt, legalábbis a fogyasztási célra tenyésztettek.
- Az állatnak több fajtája is van. Hazánkban leginkább a magyar óriás, a belga óriás, illetve az új-zélandi fehér terjedt el. Ezek vérmérséklete egyedenként is eltérő lehet, ám az állatok viselkedését a tartási körülmények is befolyásolják. A ketrecekben, kifejezetten vágásra szánt állatokat nem szoktatják emberhez és kézhez, ezáltal gyakran kifejezetten agresszívek – mondta Juráskó Róbert.
Főleg exportra megy
- Az anyanyúllétszám országosan mintegy 120 ezerre becsülhető. Ez 60-65 nagyüzemi telepre oszlik meg. Évente összesen 4,5-5 millió példányt értékesítenek, 98 százalékban külföldre. Az elsődleges piac a svájci, a német, a belga és az olasz, de termelőink szállítanak Romániába, Oroszországba és Lengyelországba is. Ennyi állatra mindössze két vágóhíd működik, az egyik Baján, a másik Lajosmizsén. A vágott egész nyúl piaci ára itthon 2000-2500 forintra tehető a tisztítottság és feldolgozottság függvényében – ismertette a szakértő.
A fő célpiacok Svájc, Olaszország, Németország, Belgium és Oroszország. Ugyanakkor a terméktanács elnöknek korábbi nyilatkozata alapján megvan a piacbővülési lehetőség Románia, Szlovákia és Horvátország irányába is. „A nyúlágazat stratégiai célja, hogy a most következő uniós ciklus végére a jelenlegi vágónyúl-előállítási szintet 7 millióra növeljük. A meglévő exportpiacok ezt a mennyiséget nagy biztonsággal felvennék” – mondta korábban az elnök.
- A magyar nyúlhús a nemzetközi piacon hagyományosan előkelőhelyet foglal el. Ennek oka a tartási kultúra és a jó nemzetközi marketing. Az állatokat ismerten jó körülmények között tartjuk és nagy hangsúlyt helyezünk az állategészségügyre is. A ketrecekben az állatok jól érzik magukat, búvóhelyeket és játékokat is kapnak.
Az állattenyésztést egyébként az állam is támogatja. A földművelésügyi miniszter egyik rendelete alapján a 2015. január 1. és június 30. között tenyészetbe állított, támogatásban még nem részesült tenyésznyúl után kiegészítő támogatás volt igényelhető, a kifizetési kérelmet 2015. november 12. és november 20. között lehetett benyújtani az MVH részére. (A támogatásról ld. keretes írásunkat)
K.
a génmegőrzési céllal fenntartott, védett őshonos mezőgazdasági, valamint hús, illetve prém hasznosítási típusba tartozó tenyésznyúl tenyésztésbe állításáról a tenyésznyúl fenntartásáért felelős tenyésztő szervezet által kiállított - az állattartó adatait, a tenyésztésbe állítás időpontját, a tenyésznyulak számát, valamint törzskönyvi vagy tenyésztési főkönyvi számát tartalmazó - és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal, mint tenyésztési hatóság által hitelesített igazolást.
