Szabadság járvány alatt: mit tehet és mit nem a munkavállaló és a munkáltató?

Az elkövetkező hetekben számos munkavállaló megy szabadságra, és lesznek közöttük, akik ezt az időt külföldön fogják eltölteni. 2020. július 15-től a kormány olyan járványügyi intézkedéseket rendelt el, amelyek a most szabadságra menő munkavállalókat is érinteni fogják, ennek megfelelően közvetett módon kihatnak a munkáltató működésére is.

Magyar Péter lenne jobb a gödörben lévő magyar gazdaságnak vagy Orbán Viktor?
Nem lesz baj abból, hogy a nyugdíjmegtakarításokat ingatlancélra is el lehet költeni?
Online Klasszis Klub élőben Felcsuti Péterrel!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is!

2024. november 28. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

„Ha a mostani járványhelyzetben a munkavállalók külföldön nyaralnak, ez munkajogi szempontból egy fokozott veszélyhelyzetet jelenthet a munkáltató számára. Felmerül tehát a kérdés, milyen lehetőségei és kötelezettségei vannak a munkáltatónak és a munkavállalóknak ebben a rendkívüli helyzetben, illetve milyen mértékben kontrollálhatja a munkáltató, hogy a munkavállaló hol és milyen körülmények között tölti a szabadságát” – magyarázza dr. Szűcs László, a Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal szakértő ügyvédje.
A szakértő szerint mindenekelőtt célszerű leszögezni, hogy a munkáltató által előzetesen engedélyezett szabadságot a munkavállaló számára biztosítani kell. Amennyiben a munkáltató az előre engedélyezett szabadságot részben vagy egészben egyoldalú döntésével visszavonja, úgy a munkáltató köteles ennek teljes igazolt költségét viselni, vagyis a munkavállaló és családtagjai ezzel összefüggésben keletkezett teljes kárát megtéríteni. Ez érvényes abban az esetben is, amikor a munkáltató azért vonja vissza az előzetesen engedélyezett szabadságot, mert nem szeretné, ha munkavállalója piros vagy sárga besorolású országba menjen nyaralni.

Ha már elfogytak a munkavállaló szabadnapjai, viszont a leállások miatt a munkavállalót mégis „szabadságolni” kell, akkor a munkáltató vagy az állásidő szabályait alkalmazza, vagy pedig a munkavállalóval megállapodást köt fizetés nélküli, vagy fizetett távollétről. Ez utóbbi esetén a felek nincsenek kötve a munkaszerződésben meghatározott munkabérhez, de a munkavállaló számára legalább a jogszabályban meghatározott minimális bért biztosítani kell.

A munkáltató adhat ajánlást munkavállalóinak arra vonatkozóan, hogy ebben az évben a szabadságukat ne külföldön, hanem belföldön töltsék el. Amennyiben a munkavállaló mégis amellett dönt, hogy szabadságát külföldön tölti, úgy ezt a munkáltató még a piros besorolású országok esetén sem tilthatja meg, továbbá ezzel kapcsolatosan sem felmondást, sem pedig egyéb hátrányos következményt nem alkalmazhat.

„A járványügyi helyzetre tekintettel a munkáltató kötelezheti arra a munkavállalóit, hogy előzetesen tájékoztassák, amennyiben szabadságukat külföldön kívánják tölteni, megjelölve a célországot és az esetleges tranzitországokat is. Ezt többek között azért teheti meg, mert biztosítania kell az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzési körülményeket a többi munkavállaló esetében, a fertőzéses kockázatot a munkahelyen alacsony szinten kell tartania, illetve fel kell készülnie az esetleges karantén miatti helyettesítések megszervezésére is” - hívja fel a figyelmet dr. Zsédely Márta, a Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal szakértő ügyvédje.
A munkáltató kötelezheti munkavállalóit arra is, hogy haladéktalanul tájékoztassák, amennyiben szabadságuk alatt vagy a visszaérkezéskor koronavírus-fertőzés tüneteit észlelik akár magukon, akár hozzátartozóikon, akár a velük közös háztartásban élők esetében. A tájékoztatásnak ki kell terjednie arra is, ha repülőjárat törlése, karantén, vagy egyéb járványügyi kényszerintézkedés miatt nem tudnak visszatérni, illetve az előre engedélyezett szabadság leteltét követően munkára jelentkezni.

Ha a visszatérést követően a munkavállalóval szemben karantén intézkedést rendelnek el, úgy a munkáltatónak a karantén tartamára betegszabadságot nem kell biztosítani, azonban a munkavállaló ezalatt az időszak alatt táppénzre jogosult. A táppénz és a munkabér közötti különbözetet ebben az esetben a munkavállaló nem tudja a munkáltatótól kérni. Ha a munkavállaló a karantén időtartama alatt is tud otthonról dolgozni, ilyen esetben a munkavállaló továbbra is a rendes munkabérét kapja a munkáltatótól.

Ha a munkavállaló piros vagy sárga besorolású országból tér vissza, akkor a karantént csak akkor tudja elkerülni, ha hoz magával külföldről két negatív tesztet, amit a visszautazás előtt legfeljebb öt napon belül végeztek el. Ha ilyen teszttel nem rendelkezik, akkor visszatértekor a karantén nem kerülhető el, csupán a tartama csökkenthető le. A karantén akkor oldható fel legkorábban, ha a munkavállaló szintén két negatív teszttel igazolja állapotát; a sárga országok esetében a karantén feloldása már az első negatív teszt bemutatásakor kérhető, a piros országok esetében viszont meg kell várni mindkét negatív tesztet a karantén feloldásához. A koronavírus-fertőzéssel kapcsolatos tesztek költségét augusztus 1-jétől a szabadságról visszatérő munkavállaló maga köteles viselni. A teszt elvégzésének költsége még akkor sem hárítható át a munkáltatóra, ha egyébként a munkáltatónak nyomós érdeke fűződne a karantén feloldásához, és az eredeti feltételek szerinti munkavégzéshez.

A szabadság leteltét követően, az ismételt munkába álláskor a munkáltató az alacsony fertőzési kockázat fenntartása érdekében további intézkedéseket is előírhat a munkavállalókkal szemben.  Ilyen intézkedés lehet a soron kívüli orvosi vizsgálat elrendelése, további adatszolgáltatás vagy indokolt esetben teszt elkészíttetése. Ez utóbbi esetben a teszt elkészítését a munkáltató rendeli el, ezért annak a költségét a munkáltató viseli.

A Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal szakértői aláhúzzák: a munkavállaló fenti nyilatkozatai a szabadság alatt látogatott országokról, az egészségi állapotról, minden esetben a munkavállaló személyes adatának, és ezen belül is egyes adatok esetében a munkavállaló egészségügyi adatának minősülnek. A munkáltató ezen adatokat a GDPR szabályai szerint köteles kezelni, és amennyiben már nem állapítható meg semmilyen jogcím azok megőrzésére, úgy köteles ezen adatok megsemmisítéséről gondoskodni.

Véleményvezér

Bécsben olcsóbb lakni, mint Budapesten

Bécsben olcsóbb lakni, mint Budapesten 

A jövedelemhez képest Bécsben a legolcsóbb a lakhatás egész Európában.
Obszcén szavakkal fideszes nyugdíjas kommandó fogadta Magyar Pétert a miskolci gyermekotthon előtt

Obszcén szavakkal fideszes nyugdíjas kommandó fogadta Magyar Pétert a miskolci gyermekotthon előtt 

A nyugdíjas fizetések nagyon felizgultak Magyar Péter látogatása miatt.
Elképesztő állapotokat talált Magyar Péter egy gyermekvédelmi intézményben

Elképesztő állapotokat talált Magyar Péter egy gyermekvédelmi intézményben 

Az ellenzéki vezető szerint a Fidesz propagandistákat vet be, hogy az emberek ismerhessék meg a valóságot.
Lesújtó adat a magyarok életesélyeiről

Lesújtó adat a magyarok életesélyeiről 

Az elmaradt reformok tragédiája.
Kövér László gigabüntetést osztana az új-zélandi parlamentben

Kövér László gigabüntetést osztana az új-zélandi parlamentben 

Rendet kellene tenni az új-zélandi parlamentben.
Ünnepélyes keretek között adtak át 200 méter felújított járdát

Ünnepélyes keretek között adtak át 200 méter felújított járdát 

Nagy az erőlködés a Fidesznél a sikerélményekért.

Info & tech

Cégvezetés & irányítás

Piac & marketing


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo